Minden, amit az alulbiztosítottság veszélyeiről tudni kell

Sokszor szóba kerül az alulbiztosítottság kérdése, ezért érdemes kitérni a témakörhöz kapcsolódó különböző tényezőkre, amelyek hatással lehetnek lakásbiztosításunkra. Ide sorolhatjuk az építőanyagárak növekedését, az ingatlanok drágulását és ezek miatt az újjáépítési költségek emelkedését – ezek mind-mind alulbiztosítottságot okozhatnak, ha nem kezeljük elég tudatosan lakásbiztosításunkat. Cikkünkben kitérünk ezekre a szempontokra, és megmutatjuk, hogyan befolyásolják otthonunk védelmi szintjét.

Az alulbiztosítottság kérdése

A lakásbiztosítások jelentős részénél fennáll az alulbiztosítottság veszélye, így érdemes kitérni arra, hogy mi történik pontosan ilyen esetekben. Alulbiztosítottság akkor lép fel, ha a biztosítás összege nem fedezi az ingatlan teljes újjáépítési vagy az ingóságok újrabeszerzési értékét, tehát ha valamilyen váratlan káreset történik otthonunkban, a biztosító csak a kár töredékét fogja megtéríteni, és a fennmaradó összeget nekünk kell állnunk. Az alulbiztosítottság veszélye fennállhat, ha az évek múlásával nem vizsgáljuk felül időnként lakásbiztosításunkat: ezt nemcsak felújítás vagy bármilyen más jellegű értéknövelés után, hanem a piac folyamatos változása miatt is célszerű megtennünk. 2022-ben a megkötött lakásbiztosítások átlagos díja 34.500 forint volt, ami 10 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Ez azonban még mindig elenyésző összeg ahhoz képest, mint amit kár esetén megfelelő biztosítás hiányában nekünk kellene kifizetnünk, így nem érdemes elhanyagolni a védelmet.

Menjen biztosra, és vizsgálja felül lakásbiztosítását a Netrisk.hu-n, hogy elkerülje az alulbiztosítottságot!

A számok magukért beszélnek

Érdekesség, hogy – saját adataink szerint – a lakásbiztosítási szerződések 70 százalékánál fordul elő, hogy négyzetméterenként 600 ezer forintnál alacsonyabb összeg szerepel: budapesti ingatlanok esetében a lakásbiztosítást kötők 62 százaléka négyzetméterenként 400-600 ezer forint közötti összegre biztosította otthonát. Ezzel szemben az újjáépítési költségek nemcsak a fővárosban, hanem az ország más régióiban is ennél lényegesen magasabbak lehetnek. Ezek az adatok is az alulbiztosítottság veszélyére figyelmeztetnek, és láthatjuk, hogy miért fontos bizonyos időközönként felülvizsgálnunk biztosításunkat. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy amennyiben biztosításunk felmondása mellett döntenénk, egy új rendelet értelmében 2024-től ezt már nemcsak a biztosítási évforduló előtt tehetjük meg, hanem kapunk egy plusz alkalmat márciusban, amikor lehetőségünk lesz a váltásra. Abból is jól látszik, hogy az alulbiztosítottság sokakat érinthet, hogy a nagyobb biztosítóknál a lakásbiztosítások mintegy 85 százaléka 3 évnél régebbi, ügyfeleink körében pedig 59 százalék azok aránya, akik 3 évnél régebben kötöttek lakásbiztosítást. Lássuk, mi az, amit tudnunk kell az alulbiztosítottsággal kapcsolatban!

Mi az újjáépítési érték?

Kikerülhetetlen fogalom a témakörben az újjáépítési érték, ami azért fontos, mert a biztosítók nem az ingatlan forgalmi, hanem újjáépítési értékét veszik alapul, ha káresemény következik be. Ugyanezt ingóság esetén újrabeszerzési értéknek nevezzük, ami a sérült vagy megsemmisült vagyontárgyak ismételt beszerzésére vonatkozik. Tehát ha kár éri ingatlanunkat, akkor az számít, hogy mennyibe kerülne újra felépíteni azt, nem pedig az, hogy a piacon milyen eladási értékkel bír. Az ingatlan újjáépítési értékét befolyásolja az építőanyag és a munkaerő díjának alakulása, továbbá ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ha átalakításokat végzünk otthonunkban, akkor például egy felújítás is megnövelheti az újjáépítési értéket. Ennek kapcsán beszélhetünk az alulbiztosítottság veszélyéről, amibe könnyedén belefuthatunk, ha időről időre nem vizsgáljuk felül a lakásbiztosításunkat.

Értékkövetés a lakásbiztosításban

Mindemellett jó tudni azt is, hogy a biztosítók a munkabérek és az építőanyagok árszínvonal-változását és annak alulbiztosítottságra történő hatását is figyelembe veszik, és éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni az alulbiztosítottságot. Ennek során a biztosító javaslatot tesz a szerződőnek a következő biztosítási időszakra vonatkozó úgynevezett indexálásra, vagyis a biztosítási összeg arányos növelésére. Az indexálás a biztosítási díj növekedését is magában foglalja, azonban ha visszautasítjuk a biztosító ajánlatát, akkor ismét az alulbiztosítottság kockázatával állhatunk szemben. Ez az értékkövetés az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, mivel a biztosító nem tud az ingatlanban történő esetleges értéknövekedésről, amíg be nem jelentjük azt. Tehát elképzelhető, hogy az indexálással megemelt biztosítási összeg még mindig nem nyújt teljes körű védelmet, ezért még emellett is elengedhetetlen, hogy rendszeresen ellenőrizzük a biztosítási összeget.

Az ingatlanárak növekedése

Röviden szükséges kitérnünk arra is, hogy vajon az ingatlanárak növekedése befolyásolja-e a biztosításunkat. Önmagában attól, hogy az ingatlanárak felfelé kúsznak, nem feltétlenül indokolt emelnünk az ingatlan biztosítási értékén. Ha valamilyen körülmény miatt, például az ingatlan városon belüli előnyös elhelyezkedése következtében megnövekszik otthonunk átlagos eladási értéke, azonban az építőanyagárak nem növekednek ezzel párhuzamosan, az ingatlan fedezeti értéke nem feltétlenül változik. Azonban az utóbbi évek építőipari árainak emelkedése kihatott az újjáépítési és felújítási költségekre, így bármely otthon esetében fennállhat az alulbiztosítottság veszélye, még akkor is, ha nem történt jelentős felújítás a lakásban. Összességében tehát elmondható, hogy 2-3 évente mindenképp érdemes ellenőriznünk, hogy a biztosításunk még mindig megfelelő védelmet nyújt-e, és amennyiben úgy látjuk, hogy a jelenlegi biztosítási összeg nem fedezné az ingatlan újjáépítését, ajánlott magasabb összeggel újrakötni a lakásbiztosítást.