- Kötelező biztosítás Tájékozódjon és takarítson meg minél többet!
- Casco biztosítás Általános tájékoztatók és segítségek
- Lakásbiztosítás Védje meg álmai otthonát, ismerje meg ennek feltételeit!
- Utasbiztosítás Milyen kockázatok ellen véd, melyiket érdemes választani?
- Balesetbiztosítás Minden, amit a balesetbiztosításról tudni kell.
Gyakran Ismételt Kérdések
A GYIK menüpontban az általános biztosítási, illetve rendszerünk használatával kapcsolatos, gyakran felvetődő kérdésekre talál választ.
Mit kell tudni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról?
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Fontos. díjfizetési kötelezettségének akkor is eleget kell tenni, ha a biztosítótól nem kapott csekket vagy nem sikerült a csoportos díjbeszedés.
A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzembentartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.
A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény rögzíti (Gfbt.).
KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást. Ennek megfelelően, a hivatkozott bérleti, használati szerződések olyan jellegű kikötései, amelyek a biztosításkötési kötelezettséget meghatározzák, a biztosítóval szemben nem hatályosak.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A tulajdonjog átszállása időpontjával az előző tulajdonos szerződése érdekmúlás jogcímén megszűnik és ezért ezen megszűnt szerződés alapján a biztosítót az új tulajdonos által okozott kár(ok) tekintetében helytállási kötelezettség nem terheli.
A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Kivétel ez alól, ha a biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta.
A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Az adott alkalmazási időszakra (naptári évre) vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű kategóriákat a 20/2009. (X.9.) PM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:
- Személygépkocsik (M1 gépjármű-kategória)
- 37 kW teljesítményig
- 38 kW-tól 50 kW teljesítményig
- 51 kW-tól 70 kW teljesítményig
- 71 kW-tól 100 kW teljesítményig
- 101 kW-tól 180 kW teljesítményig
- 180 kW teljesítmény felett
- Motorkerékpárok (L3e, L4e, L5e, L7e gépjármű-kategória)
- 12 kW teljesítményig
- 13 kW-tól 35 kW teljesítményig
- 36 kW-tól 70 kW teljesítményig
- 70 kW teljesítmény felett
- Autóbuszok (M2, M3 gépjármű-kategória)
- 10-től 19 férőhelyig
- 20-tól 42 férőhelyig
- 43-tól 79 férőhelyig
- 80 férőhelytől
- Trolibusz (elektromos felsővezetékhez kötött, M3 gépjármű-kategória)
- Tehergépkocsik (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
- 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig
- 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig
- 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
- Vontatók (N1, N2, N3 gépjármű-kategória)
- Pótkocsik, félpótkocsik (O1, O2, O3, O4, R1, R2, R3, R4 gépjármű-kategória)
- 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegig
- 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig
- 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
- Mezőgazdasági vontatók (T1, T2, T3, T4, T5 gépjármű-kategória)
- Lassú járművek
- Munkagépek (S1, S2 gépjármű-kategória)
- Segédmotoros kerékpárok (L1e, L2e gépjármű-kategória)
- Négykerekű segédmotoros kerékpárok (L6e gépjármű-kategória)
A KGFB szerződés területi hatálya az Európai Gazdásági Térség és Svájc területe, valamint a nemzetközi Zöldkártya Rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.
A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feröer Szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és a 2000/26/EK sz. irányelv alapján létrejött szervezetekben Svájc látja el), Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia és Észak-Írország (a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino), Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
A Zöldkártya Rendszernek nem az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Albánia, Andorra, Belorusz, Bosznia-Hercegovina, Irán, Izrael, Macedónia (hivatalos rövidítéssel F.Y.R.O.M.), Marokkó, Moldávia, Montenegró, Oroszország, Svájc, Szerbia (kivéve Koszovó területe, amely ENSZ felügyelet alatt áll), Tunézia, Törökország, Ukrajna.
Az üzembentartó a díjtarifák és a biztosítási feltételek szerint ajánlatot tesz, amit a biztosító 15 napon belül elutasíthat, ha az előző biztosítási időszakban a biztosító mondta fel a szerződést vagy a szerződés az előző biztosítási időszak alatt díjnemfizetéssel szűnt meg. Ajánlattétel előtt tisztázni kell, hogy a szerződő tulajdonszerzés miatt vagy ugyanazon gépjárműhöz kapcsolódó korábbi szerződés felmondása miatt szándékozik-e biztosítást kötni.
Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel.
A biztosítás megkötése a biztosító számára kötelező a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Kivétel ez alól, ha a biztosító az aktuális biztosítási időszakot megelőzően az üzembentartó biztosítási szerződését évfordulóra felmondta, vagy a biztosított szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további KGFB szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 60 napon belül következik be.
Ha a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
A Netrisk.hu kötelező biztosítás kalkulátorának segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk a piacon elérhető összes kötelező biztosítást. Elsőként meg kell adni a gépjárműre, illetve az üzembentartó személyére vonatkozó adatokat, majd kiválaszthatjuk, hogy milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak, végül pedig a díjfizetés gyakoriságát és módját kell megadnunk. Ezután a kalkulátor megjeleníti a biztosítók ajánlatait, így könnyen megtalálhatjuk, hogy hol a legolcsóbb a KGFB. A díjfizetés módján és gyakoriságán az ajánlati oldalon is változtathatunk, és ez hatással lehet a biztosítási díjra, így mindenképp érdemes a különböző variációkat átnézni. Az ajánlat kiválasztását követően a szerződéskötés is kényelmesen, online történik, és a papírmunkával sem kell törődnünk, ha a Netrisk.hu-t választjuk.
Kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük. Amennyiben a Netrisk.hu-t választjuk a biztosítóváltásra és felmondási igényünk az évforduló előtt legkésőbb 33 nappal beérkezik, a papírmunkával sem kell törődnünk, ugyanis az előzményszerződés felmondását, valamint az új szerződéssel járó adminisztrációt a Netrisk.hu munkatársai elintézik helyettünk.
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú. Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. napja, és január 1-jei kockázatviselési kezdettel válthat új szerződésre.
A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik. Ha valaki például április 1. napján vált a gépjármű üzembentartójává, akkor KGFB szerződésének (éves) biztosítási időszaka minden esetben április 1-től következő év március 31-ig tart, és április 1-jei kockázatviselési kezdettel köthet új KGFB szerződést. Szerződésváltásakor legyen körültekintő, mert ha a meglévő KGFB szerződést tévedésből december 31-i hatállyal mégis felmondja és helyette január 1-jei hatállyal új szerződést köt, akkor számítania kell arra a kedvezőtlen jogkövetkezményre, hogy a szabálytalanul újonnan kötött KGFB szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Határozott idejű KGFB szerződés az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a Gfbt. 4. § (7) bekezdése szerinti esetben köthető.
Fontos tudnia, hogy ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen! Egy rosszul megadott kockázatviselési kezdet új szerződésének érvénytelenségét okozhatja, amely nemcsak kellemetlenséggel, de a szerződés utólagos érvénytelenítésével fedezetlen időszakot, így fedezetlenségi díj megfizetését is maga után vonhatja.
A díjtarifa fogalmát a Gfbt. határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A biztosítók az új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján, illetve saját honlapjukon teszik közzé. A honlapok közötti esetleges eltérés esetén az MNB honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
2013. január 1-jétől a biztosítók bármikor meghirdethetik díjtarifájukat azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő, előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosítási évforduló például december 31. napja, akkor a tárgyév november 2. napjáig meghirdetett díjtarifa lesz érvényes a szerződésére. KGFB szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifa szerint köthetők meg, és az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg. (A biztosító csak jogszabályban meghatározott esetben módosíthatja a korábban megállapított díjat, ha a szerződés díja a szerződő üzembentartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.)
Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évforduló előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatni az ügyfelet. Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését – legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja. Például, ha a szerződés kezdő napja június 1., a felmondásnak legkésőbb május 1-jéig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így május 31-én (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik. A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötnie a kiválasztott biztosítóval. Figyeljen arra, hogy az új biztosítóval szerződést legkorábban a biztosítási időszak kezdetét megelőzően 60 nappal köthet.
Akár jelentős különbségek is lehetnek az egyes biztosítók díjai között. Vegye figyelembe az Ön számára elérhető kedvezményeket is (pl. kommunikációs kedvezmény, gyermek kedvezmény stb.)! Díjösszehasonlító szolgáltatásunkkal Ön a magyar biztosítási piac valamennyi KGFB biztosítójának ajánlatát összehasonlíthatja és kiválasztja, megrendelheti az Ön számára legmegfelelőbbet.
A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével – amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre – a szerződés megszűnik. A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.
Jogszabály szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára (az éves biztosítási időszakra) előre illeti meg a biztosítót, de a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén – a biztosító feltételeitől és az ügyfél választásától függően - éves, féléves vagy negyedéves díjfizetési mód is választható. Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul. Előfordul olyan is, hogy egy biztosítónál kizárólag éves díjfizetési mód mellett lehet szerződését kötni. Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.
A díjfizetés módját jogszabály előre nem határozza meg, de az lehet készpénz átutalási megbízás (postai csekk), díjlehívás (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító indítja el az ügyfél által adott csoportos beszedési megbízás alapján) vagy egyedi banki átutalás.
A KGFB díja rengeteg különféle tényezőtől függhet. A kötelező biztosítás esetében minden biztosító meghatároz egy alapdíjat, így a biztosítási díj elsősorban ettől függ. Az alapdíjat a jármű és az üzembentartó adatai alapján határozzák meg, így befolyásoló tényező lehet például a lakcím, az életkor, a jármű teljesítménye, hengerűrtartalma. Továbbá a biztosítási díj függhet az üzembentartó bonus-malus besorolásától, tehát hogy okoztunk-e kárt az előző biztosítási időszakban. Kaphatunk kedvezményt a biztosítási díjból, ami vonatkozhat például a díjfizetés gyakoriságára, tehát ha éves díjfizetést választunk, olcsóbb lehet a kötelező, vagy kedvezményesen köthetünk akkor is, ha az adott biztosítónál már van más biztosításunk. Ezen kívül az is befolyásolja a kötelező biztosítás árát, hogy milyen típusú járművet használunk, az egyes járművekre más díjszabás érvényes – például egy segédmotoros kerékpár biztosítási díja alacsonyabb lesz, mint egy személyautóé. Ezeken kívül a kötelező díja attól is függhet, hogy a KGFB mellé választunk-e kiegészítő vagy CASCO biztosítást, használjuk-e a járművet külföldön vagy többen vezetjük-e rendszeresen. Mivel ezek a tényezők mind-mind hatással lehetnek a biztosítási díj alakulására, legegyszerűbben egy gyors kalkulációval tudhatjuk meg, hogy a mi járművünkre mennyit kell fizetnünk.
Ahhoz, hogy egy rendőri igazoltatásnál bizonyítani tudjuk, hogy rendelkezünk érvényes kötelező biztosítási szerződéssel, már nincs szükség a biztosítási kötvény bemutatására. A KGFB szerződésre vonatkozó adatokat egy központi adatbázisból kérdezik le. Természetesen ettől függetlenül semmi akadálya annak, hogy az autóban nálunk legyen a kötvény, ám ennek bemutatására igazoltatás során a hatóságok nem kérnek minket.
A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:
Érdekmúlás jogcímén, az érdekmúlás jogi tényének hatályával, ha a szerződőnek a vagyontárgy megóvásában fennálló érdeke megszűnt, és ezt bejelenti a biztosítónak. Ilyen ok lehet
- a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás;
- gépjármű forgalomból történő végleges kivonása;
- biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése (pl. garanciális csere, ideértve a gépjárműnek nem biztosítási esemény következtében történő megsemmisülését, helyreállíthatatlanná válását vagy ellopását is.);
- amikor a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált és ez utóbbi miatt kivonják a forgalomból.
Felmondás jogcímén biztosítási évfordulóra, bármelyik szerződő félnek ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal történt írásbeli felmondásával.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, ha a szerződő biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a hátralékos díjat nem fizeti meg. A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre. Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie. A fedezetlenségi díj aktuális mértékéről, illetve a fedezetlenségi díj fizetésére vonatkozó szabályokról ITT tájékozódhat. A díjelmaradás következményeiről részletesen ITT tájékoztatjuk. Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítómnál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződésünk volt. (Kivételt jelent az, amikor a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette. Ekkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.)
A szerződő felek a KGFB szerződést közös megegyezéssel is megszüntethetik, de ehhez a biztosító és a szerződő egyezsége szükséges.
A jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja. A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta. Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni.
A bonus-malus rendszer jelentése, működése
A KGFB vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik.
A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011. (VI.10) NGM rendelet (Rendelet) szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli, ezt nevezik besorolásnak.
A rendszer kiterjed a személygépkocsikon túl az autóbuszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. A mindenkor érvényes díjszabás szerinti alapdíjakat, valamint az egyes bonus-malus fokozatokhoz tartozó díjakat a biztosítók egyedileg határozzák meg, vagyis a rendszer lényege - a biztosítók közötti mozgás biztosítása érdekében - a bonus-malus fokozatokba történő besorolás nyilvántartása. Az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezmények és pótdíjak mértékét, és ezek alsó és felső korlátját a biztosítók a díjhirdetményekben önállóan határozzák meg.
A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül. A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté. A bonus-malus besorolás szempontjából tehát nem a káresemény időpontja, hanem a kárkifizetés, vagy a bírósági ítélet időpontja számít.
Károkozás esetén az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse. Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna. Kis összegű károkozás esetén érdemes megfizetni a biztosítónak a kárt, mert így nem romlik a bonus besorolás.
Ha a megfigyelési időszakban a gépjárművel bármikor okozott kárral kapcsolatban első kárkifizetés történt, a megfigyelési időszakot követő biztosítási évben az üzembentartó az első kárkifizetések számától függően a bonus-malus besorolástól függő díjszabás alapján „pótdíjat” köteles fizetni (minél rosszabb a besorolása, annál magasabb a KGFB díja). Személygépkocsi és motorkerékpár esetén egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M 4-es bonus-malus osztályba kerül. Amennyiben egy adott kárügyben csak a biztosítási évfordulót követően történik meg az első kárkifizetés, úgy az üzemben tartó bonus-malus besorolásának rontására csak a követő biztosítási időszakban kerülhet sor.
Fontos tudnia, hogy a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
2011. július 1-től megszűnt a biztosítók azon kötelezettsége, amely alapján a szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatokról illetve a bonus-malus besorolásról igazolást kellett kiadniuk (kártörténeti igazolás). A papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. A kártörténeti adatok beszerzése a Rendeletnek megfelelően kizárólag elektronikus formában, a Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerből (KTNYR) történik. A KTNYR-ből történő lekérdezés és bonus-malus besorolásának véglegesítése akkor lesz sikeres új biztosítójánál, amennyiben személyes adatai, illetve a most felmondani kívánt szerződésének kötvényszáma meg fog egyezni régi és új biztosítójánál. Felhívjuk figyelmét, hogy az Ön által megadott adatok alapján megállapított bonus-malus besorolás a KTNYR-ből történő lekérdezést követően, annak megfelelően módosulhat, amely a biztosítási díj és ezzel együtt a fizetendő baleseti adó összegének módosulásával jár(hat).
A bonus-malus fokozat átvitele más szerződésre
A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a KGFB megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra "nem száll át" a korábbi KGFB szerződés alapján elért bonus-malus fokozat. A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette. Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását. Az üzembentartó már megszerzett bonus-malus fokozata megmarad, és az arra jogosító időtartam tovább folyik, ha a szerződés megszűnik és a szerződés megszűnésétől számított kettő éven belül a biztosított új szerződést köt akár ugyanazon, akár más biztosítónál. “Élő” biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű biztosítására. Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | M06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
A vonatkozó jogszabály alapján a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI) a Kártalanítási Számla (Garanciaalap) kezelőjeként egyik kiemelkedő feladata azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelése és a károsultak kártalanítása, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak.
Abban az esetben teljesít kifizetést a Kártalanítási Számla, ha a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette), vagy a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták (ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével).
Abban az esetben köteles a kártérítés összegét megelőlegezni a Kártalanítási Számla, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a vétlen károsulttal szemben helytállnia, vagy a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.
A Kártalanítási Alap (KALAP) egy olyan pénzalap, mely abban az esetben nyújt a károkra fedezetet, ha egy biztosító ellen felszámolási eljárás indult. Amennyiben a károkozáskor az üzembentartó rendelkezik ugyan biztosítási fedezettel, de a felelősségbiztosítója felszámolás alá került, az üzembentartó gépjárművével okozott károk megtérítését e biztosító helyett a Kártalanítási Alap fedezi.
A baleseti adó alapja a KGFB szerződés éves díja. Az adót a biztosítók állapítják meg és szedik be az ügyféltől, illetve utalják tovább az állam részére. Az adó kiszabása a biztosítási díjfizetés üteméhez igazodik. Az adó mértéke főszabály szerint az éves díj 30 %-a. Van azonban egy felső korlát, mely szerint az éves adó legfeljebb 83 forint/nap/gépjármű lehet, amit a biztosítónak a kockázatviselésével érintett időtartam minden napjára fel kell számítania.
Baleseti adóval kapcsolatos részletes tájékoztatónkat ITT találja.
… a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapját, ahol hasznos információkat talál KGFB szerződéssel kapcsolatban.
Mit kell tudni az utasbiztosításról?
Az utasbiztosítás védelmet nyújt az utazás során bekövetkező váratlan eseményekre. Ez általában az alábbiakat foglalja magában:
- Egészségügyi védelem és balesetbiztosítás: a baleset vagy megbetegedés miatt felmerült költségeket fedezi, így például az orvosi vizsgálat, a járóbeteg és kórházi ellátás, valamint a mentés költségeit sürgősségi ellátás esetén. Ez az egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatást is magában foglalhatja, melynek keretében a biztosító felvilágosítást adhat a sürgősségi ellátás lehetőségeiről, és szükség esetén megszervezheti a hazaszállítást.
- Poggyászvédelem: ez az elvesztett, ellopott vagy megrongálódott poggyász esetén nyújthat kártérítést. Ezenkívül bizonyos biztosítóknál lehet fedezet a későn megérkező poggyászok pótlására is.
- Késési fedezet: ez az esetleges járatkimaradások esetén nyújthat kártérítést.
- Jogi segítség: jogsegélynyújtásban lehet részesülni olyan jogi ügyek esetén, amelyekkel az utas külföldön találkozik.
- Felelősségbiztosítás: megtérítheti azokat a személyi sérüléses és tárgyrongálási károkat, melyekért a biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.
- Vészhelyzeti hazaszállítás: lehetővé teheti az utas számára, hogy sürgősségi orvosi ellátás miatt hazatérjen.
- Kiegészítő opciók: a fentieken kívül vannak olyan kiegészítő fedezetek, amelyeket az utas választhat, például extrém sportok vagy különleges tevékenységek fedezete.
A fedezetek köre attól függ, hogy milyen utasbiztosítást választunk, éppen ezért nagyon hasznos a biztosítások összehasonlítása, így azokra a káresetekre teremthetünk magunknak védelmet, amelyektől a leginkább tartunk.
Az utasbiztosítás általában a következőket foglalja magában:
- Orvosi ellátás és kezelés: ez magában foglalhatja az orvoshoz, kórházhoz, klinikához vagy más egészségügyi intézményhez történő látogatások költségeit, valamint az orvosi kezeléseket és eljárásokat.
- Sürgősségi orvosi ellátás: ha a biztosított sürgős orvosi ellátásra szorul, például baleset vagy súlyos betegség miatt, akkor az utasbiztosítás fedezheti a sürgősségi ellátás költségeit.
- Gyógyszerek: az utasbiztosítás általában fedezi az orvos által előírt gyógyszerköltségeket.
- Sebészeti beavatkozások: ha sebészeti beavatkozásra van szükség, az utasbiztosítás fedezheti a műtéti költségeket és a kapcsolódó ellátást.
- Fogászati ellátás: bizonyos utasbiztosítások a sürgősségi fogászati költségek fedezetét is tartalmazhatják.
Mindig javasolt alaposan elolvasni a biztosítási dokumentumokat, hogy meggyőződjünk arról, hogy milyen konkrét orvosi költségeket tartalmaz az általunk választott utasbiztosítás, és szükség esetén konzultáljunk a biztosítótársasággal.
Bizonyos dolgokra nem terjed ki az utasbiztosítás. Ilyenek lehetnek azok a betegségek vagy egészségügyi problémák, amelyek a biztosítás megkötése előtt már léteztek. Ezen kívül bizonyos veszélyes vagy szándékos tevékenységek sincsenek fedezve, például a szabálysértés vagy bűncselekmény következményei, bármilyen szándékosan elkövetett kár vagy törvénytelenség, illetve bizonyos veszélyes sportok és extrém tevékenységek (pl. hegymászás, ejtőernyőzés, bungee jumping stb.) sem tartoznak az alapbiztosítás fedezete alá.
Egyes utasbiztosítások egyéb kiegészítő kizárásokkal is rendelkezhetnek. Fontos tehát, hogy gondosan elolvassuk a biztosítási szerződést, hogy megértsük, hogy a saját biztosításunk milyen esetekre nyújt fedezetet.
Biztosított lehet minden olyan természetes személy, aki életvitelszerűen Magyarországon lakó magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár.
Nem lehet biztosított az a személy, aki tartós külföldi szolgálatot teljesít vagy tartós külföldi munkát vállal, illetve a vele tartósan külföldön tartózkodó családtagjai sem.
A Biztosító kockázatviselése – kizárólag Magyarország területén kívül – legkorábban a biztosítási díj megfizetését követően azonnal, vagy a Szerződő által meghatározott, későbbi nap 0. órájakor kezdődik és a díjjal kiegyenlített utolsó nap 24. órájáig tart. A kockázatviselés kezdete a biztosítási kötvény (a Biztosító és a Szerződő közti szerződés létrejöttét igazoló okmány) kiállításának keltétől számított maximum 180. nap lehet.
A kártérítés igényléséhez szükség lehet orvosi dokumentumokra, rendőrségi jelentésekre, számlákra és egyéb, a kárhoz kapcsolódó releváns dokumentumokra, ezek általában a következőek:
- Bejelentés a káreseményről: a káreseményt be kell jelenteni a biztosítótársaságnak. Ennek tartalmaznia kell az esemény dátumát, helyszínét, leírását és az érintett felek neveit.
- Orvosi dokumentációk: ha az esemény egészségügyi problémákat okozott, szükséges lehet az orvosi dokumentációk bemutatása, mint például orvosi számlák, orvosi jelentések, receptek stb.
- Rendőrségi jelentés: bizonyos esetekben, például baleseteknél vagy lopásoknál, szükség lehet a rendőrségi jelentés bemutatására.
- Poggyászvesztés vagy kárjegyzőkönyv: ha a káreseményhez kapcsolódik a poggyász elvesztése vagy megrongálódása, akkor fontos lehet a légitársaságtól vagy a helyi hatóságoktól kapott kárjegyzőkönyv vagy hivatalos dokumentum bemutatása.
Nem minden biztosító fizet közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónak, az ugyanis intézmény-függő, hogy az adott biztosító fizetési garanciáját elfogadják-e. Betegség vagy baleset esetén a legegyszerűbb, ha azonnal hívja a biztosító segélyhívó telefonszámát. A biztosító lehetőség szerint olyan intézménybe fogja irányítani, ahol az ellátásért Önnek helyben nem kell fizetnie.
Mindezek ellenére előfordulhat, hogy Ön olyan országba utazik, ahol egyszerűbb az ellátást kifizetnie, vagy ahol helyben kérik a költségek megfizetését. Ez esetben hazaérkezése után tudja igényelni az összeg megtérítését a biztosítótól. Amennyiben Ön nem engedheti meg magának a költségek helyben történő megfizetését, az ellátás előtt mindenképp egyeztesse ezt a biztosító segélyhívó szolgálatával, ugyanis lehetséges, hogy ezt a problémát orvosolni tudják.
Sikeres díjfizetést követően az utasbiztosítási kötvényt megküldjük Önnek e-mailben, de letöltheti a PROFILOM menüpontból is. A profiljában bal oldalon válassza az "Utas" menüpontot, majd a részletekre kattintva elérhetővé válik a kötvény.
Bármelyik utazó adatának elírását kérjük, minél előbb jelezze ügyfélszolgálatunk részére telefonon (+36 1 413 3480) vagy üzenetben a PROFILOM menüponton keresztül.
Az utasbiztosítás azoknak a személyeknek nyújt védelmet, akik egy adott utazás során külföldön tartózkodnak vagy akár hazai utazás esetén is. A fedezet magában foglalhatja az utazás során felmerülő sürgősségi egészségügyi ellátást, poggyászvesztést, vészhelyzeti hazaszállítást és további károkat.
Ezzel szemben a balesetbiztosítás szélesebb körű, és főleg a balesetek következményeit fedezheti, ideértve a sérüléseket, kórházi kezelést, illetve haláleseti kártérítést.
Szintén fontos különbség, hogy az utasbiztosítás általában csak egy meghatározott időszakra, egy konkrét utazásra vonatkozik, amelynek az időtartama előre meghatározott. Amikor az utazás véget ér, a biztosítás is megszűnik. A balesetbiztosítás általában függetlenül működik az utazásoktól. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás érvényes az utazásokon kívül is, akár otthon, akár külföldön történik a baleset.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét típusú biztosításnak vannak saját specifikus fedezetei és kizárásai, és ezek a konkrét biztosítóktól függenek. Ezért mindig ajánlott alaposan elolvasni és megérteni a biztosítási szerződést, és szükség esetén konzultálni a biztosítótársasággal.
Mit kell tudni a lakásbiztosításról?
A biztosítási feltételekben a biztosító tételesen felsorolja a biztosítható kockázatokat, illetve ezeken belül nevesíti azokat a biztosítható vagyoncsoportokat és vagyontárgyakat, amelyek az adott szerződésben biztosíthatók.
Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb., melyeket a biztosítási feltétel részletesen tartalmazza. Emellett, szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a csőtörés (vezetékes-víz károk), az üvegtörés és a betöréses lopás károkra is.
A lakásbiztosítások – termékenként eltérő biztosítási összegre vonatkozó - felelősségbiztosítási fedezetet is tartalmaznak olyan káresetek megtérítésére, ahol a lakásbiztosítás biztosítottja a károkozó vagy a károkozásért felelős, és aki kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személyi és dologi (vagyoni) károkért. Gyakori elem még a balesetbiztosítás, de az egymással versengő, újabbnál újabb konstrukciók számos más kockázatot is tartalmazhatnak.
Nagyon fontos, hogy mindig a szerződési feltételek adnak pontos és részletes választ arra, mely káresemények minősülnek a kártérítés szempontjából figyelembe vehető biztosítási eseménynek. Elengedhetetlen, hogy a szerződési feltételek és az ügyfél-tájékoztató dokumentumot - különös figyelemmel a kizárásokra, az esetleges várakozási időre - a szerződéskötést megelőzően gondosan olvassa át.
Bárki, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (tulajdonos, résztulajdonos, bérlő, finanszírozó) vagy aki azt ilyen személy javára köti. A lakásbiztosítási szerződés tartama határozatlan. A szerződést írásban, a biztosítási évfordulóra lehet felmondani az évfordulót megelőző 30. napig. Természetesen a szerződés megszűnik abban az esetben is, ha az érdekviszony már nem áll fenn (pl. eladta az ingatlant).
A lakossági vagyonbiztosítások egyik fő csoportját az épületek, építmények képezik. Ide tartoznak a fő- és melléképületek, az ingatlanon található, nem épületként funkcionáló, de a talajhoz szilárdan kötődő, épített szerkezetek (építmények), mint például az épített kerítések, szilárd burkolatú járdák, kerti építmények, azonban a telek maga nem. A biztosítás állandóan lakott, illetve nem állandóan lakott (például nyaraló) épületekre is megköthető.
Néhány biztosító levetővé teszi már az építés alatt álló épületek biztosítását is (általában pótdíjjal), de többségük kizárja a biztosítható vagyontárgyak köréből a még építés alatt álló épületeket és a bennük elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő, segéd- és kiegészítő anyagokat. Építkezés idejére a külön köthető un. „építés-szerelés” biztosítást javasoljuk, amely kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.
A következő jelentősebb vagyonbiztosítási csoport az ingóság. Általános háztartási ingóság az, ami általában egy háztartásban előfordul, mint például a berendezési tárgyak (bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek, híradástechnikai készülékek), ruházat, hobbieszközök, sportfelszerelés, kerékpár és minden egyéb ingóság, ami nem minősül kiemelt értékű ingóságnak, ékszernek, vagy vállalkozói tulajdonnak. Kiemelt értékű ingóságok csak állandóan lakott épületek esetén biztosíthatók, melyek a képzőművészeti alkotások, gyűjtemények, antik tárgyak, régiségek, kézi csomózású szőnyegek, valódi szőrmék, nemesfémek, ékszerek, drágakövek, igazgyöngyök, nagy értékű (150.000 Ft egyedi érték feletti) műszaki berendezések.
Szerződő az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki valamely vagyoni vagy valamely személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezése elkerülésében érdekelt, vagy aki az érdekelt személy javára a biztosítási szerződést megköti, majd a szerződés létrejötte esetén biztosítási díjat fizet. A szerződő köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére, a biztosító pedig a szerződőhöz intézi saját jognyilatkozatait.
Biztosított az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akinek a vagyona vagy vagyoni érdeke biztosításra kerül. Általában a biztosított jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerződőként a biztosítottól eltérő személy fizeti. A biztosított és a szerződő személye gyakran egybeesik, vagyis az a személy köti a szerződést, aki a biztosítandó vagyontárgy tulajdonosa, vagy más kapcsolat alapján érdekelt (például bérlő, zálogjogosult stb.). Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a szerződő köteles a biztosítottat tájékoztatni a szerződésben bekövetkezett változásokról és a biztosító hozzá intézett nyilatkozatairól.
Zálogjogosult: A legtöbb hitellel finanszírozott lakásvásárlás kapcsán a szerződésben nevesítésre kerülhet egy harmadik szereplő is, a hitelt nyújtó bank, amely a hitelnyújtás feltételeként zálogszerződést köt, és ezzel egyidejűleg előírhatja a lakásbiztosítási szerződés megkötését.
A biztosítási összeg helyes meghatározása rendkívül fontos, mivel a valóságosnál alacsonyabb értéken történő biztosítás következménye az alulbiztosítottság, ami kár esetén aránylagos (pro-rata) kártérítéshez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges érték aránylik a biztosítási összeghez. Például, ha az épület kárkori újraépítési értéke 20 millió Ft, de a biztosítási szerződésben az épületbiztosítási összeg csak 10 millió Ft értékben került meghatározására, az 50%-os alulbiztosítottságot jelent, így egy 1 millió forintos épületkár esetén a biztosító csak 500 ezer forintot fog megtéríteni. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók az ingatlan elhelyezkedése, nagysága, típusa alapján meghatároznak egy olyan minimális biztosítási összeget épületre és ingóságra egyaránt, amely alatt a szerződés nem megköthető. A tényleges alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szerződésben figyelembe veendő, a minimális összegen felüli valósnak gondolt biztosítási összeget az épület újraépítési és vagyontárgyai értéke alapján azonban Önnek kell pontosítania. Hogy kár esetén ne csalódjon biztosításában, a díjszámítás során szánjon kellő figyelmet a korrekt biztosítási összeg meghatározására.
Épületérték (biztosítási összeg) meghatározása Az épületre vonatkozó biztosítási összeget az ingatlan hasznos alapterületének és az újraépítési négyzetméterárnak a szorzatából kapjuk. Az ingatlan értékének meghatározásánál a forgalmi érték nem irányadó, a biztosítási összegnek az újraépítés költségét kell kifejezni. Lakásbiztosítási kalkulátorunk ebben is segít Önnek. Az épület kivitele, kora és típusa alapján a program olyan minimális négyzetméterárat veszi figyelembe, amelyet minden biztosító elfogad. Ennek és a biztosítani kívánt ingatlan alapterületének szorzata lesz a minimális épületbiztosítási összeg. Mivel a felhasznált építőanyagok minősége sokféle lehet, egy az átlagosnál nívósabb kivitelű épületnél, a valóságos kockázati viszonyoknak megfelelően magasabb biztosítási összeg alkalmazása is indokolt lehet. A minimális biztosítási összegen felül a reálisnak vélt biztosítási összeget Önnek kell meghatározni, aki a legjobban ismeri saját ingatlanát, a felhasznált anyagok minőségét és a kivitelezés nívóját.
Ingóságok értékének meghatározása Az ingóságok értékének meghatározása a szerződő feladata. Fel kell mérni, hogy a biztosított ingatlanban található ingóságok egy totálkár esetén mekkora összegből lennének pótolhatók. Az általános háztartási ingóságok értékére javaslatot teszünk a biztosítók által kalkulált átlagos, egy négyzetméterre jutó ingóságérték meghatározásával. A program által felkínált biztosítási összeg csak általános és tájékoztató jellegű. Használja az általános- és a kiemelt értékű ingóság kalkulátort, mely segítségére lesz érékei felmérésében. Az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítók - az épület értéhez hasonlóan - az általános ingóságokra is meghatároznak egy minimális biztosítási összeget, amelynél alacsonyabb érték a díjszámítás során nem alkalmazható. A kiemelt értű ingóság értékét - ha ilyen vagyontárgyakkal is rendelkezik - minden esetben Önnek kell egyénileg felmérni. Előfordulhat, hogy a biztosítók bizonyos vagyontárgyakat (pl. a legtöbbször 150.000 Ft érték fölötti műszaki cikkek) kiemelt értékű ingóságként kérnek figyelembe venni, ezért a biztosítási összeg vagyoncsoportonkénti meghatározásakor legyen körültekintő, és figyelje a díjszámító alkalmazásban elhelyezett súgókat, tájékoztatókat.
Valamennyi biztosító lakásbiztosítási szabályzata (szerződési feltétele) előírja azon vagyonvédelmi követelményeket, amelyek megléte szükséges a betöréses lopás kockázat vállalásához. A biztosítók az egyes vagyonvédelmi szintekhez káreseményenkénti kártérítési limiteket határoznak meg. Betöréses lopás biztosításra abban az esetben nyújtanak fedezetet, ha a biztosított ingatlan védelme teljesíti legalább az un. "minimális mechanikai védelem" előírásait. Az alap védelem mellet ugyanakkor a biztosítók által vállalt káreseményenkénti kártérítési limit viszonylag alacsony. A biztosított értékek nagyságától függően a védelmi követelmények szigorodnak. A biztosítókra általában jellemző, hogy a mechanikai védelmet többre becsülik az elektronikai jelzőrendszereknél, így a védelem kialakításánál érdemes ezekre helyezni a nagyobb hangsúlyt.
Fontos tudnia, hogy lakásbiztosítási szerződés megkötésénél a biztosítók nem vizsgálják a meglévő vagyonvédelem színvonalát, mert minden esetben a káridőponti védelem számít. A biztosítók pontos vagyonvédelmi előírásait az adott lakásbiztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító ebben az esetben arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben rögzített kártérítési limit erejéig megtéríti azon személyi és szerződésen kívüli harmadik személynek okozott dologi károkat, melyekért a biztosított tartozik kártérítési felelősséggel (pl. az alattunk lévő lakás leáztatása esetén, vagy ha a lakás előtti járdán elcsúszó gyalogos jelent be kárigényt a biztosítottal szemben).
Az átvállalt kockázatokat és a részletes tájékoztatót az egyes biztosítási termék szerződési feltételében találja.
Amennyiben Ön már rendelkezik lakásbiztosítással, az első és legfontosabb lépést már megtette jövőbeni biztonsága érdekében, de ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve nincs további teendője a szerződéssel kapcsolatban.
Rendszeres, határidőben történő díjfizetés: A biztosítási díj elmaradásának igen súlyos következményei lehetnek. Amennyiben a biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Vagyonérték nyomonkövetése: Feltételezve, hogy szerződéskötéskor a megfelelő és aktuális értékeken (biztosítási összegen) kötötte meg biztosítását (épületek esetében újraépítési értéken, ingóság esetében újrabeszerzési vagy újértéken) évről évre figyelmemmel kell kísérnie az egyes vagyonkategóriákhoz (pl. épületek, ingóságok stb.) tartozó biztosítási összegek értékhatárainak alakulását, amennyiben pedig szükséges, aktualizálnia kell azokat.
Tájékozódás a piaci újdonságok, a kedvezőbb díjak és a bővebb szolgáltatások iránt. A biztosítók újabbnál újabb lakásbiztosítási termékkel állnak elő. Egyrészt az Ön bizalmáért versenyeznek, másrészt az új fogyasztói igényeknek és szokásoknak akarnak megfelelni azzal, hogy a változó világunkban előbukkanó kockázatokra mind teljesebb biztosítási védelmet nyújtsanak. Nem mellékes szempont az sem, hogy egy meglévő szerződéssel azonos vagy - a több kiegészítő szolgáltatás vagy magasabb kártérítési összegek miatt - jobb szolgáltatási színvonalú lakásbiztosítási szerződést akár olcsóbbra is le lehet cserélni. Szolgáltatásunk segítségével Ön kényelmesen és gyorsan összehasonlíthatja több biztosító aktuális lakásbiztosítási ajánlatát, és amennyiben kedvezőbbet talál, lecserélheti régi szerződését egy újra. Ehhez minden segítséget megadunk az Ön számára. Tovább a díjszámításhoz
A lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakról, tudnivalókról részletes tájékoztatást a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által készített ún. „Lakásbiztosítási útmutatóban” talál, amelyet honlapunkról közvetlenül elérhet (Lakásbiztosítási útmutató a 2014. március 15-től, az új Ptk. alapján megkötött szerződésekre; Lakásbiztosítási útmutató a 2014. március 14-ig megkötött szerződésekre).
… az MNB honlapját, ahol hasznos információt talál lakásbiztosítással kapcsolatban.
Mit kell tudni a CASCO biztosításról?
Első lépésként tisztázzuk, hogy pontosan mi az a CASCO: a szó az angol „casualty and collision” (baleset és sérülés) kifejezések rövidítése, azonban a CASCO jelentése ennél lényegesen összetettebb: a CASCO az üzembentartó/tulajdonos által önkéntesen köthető, a saját gépjárművet védő vagyonbiztosítás, amely a töréskár mellett olyan káresetekre nyújthat fedezetet, mint a lopáskár, az elemi kár és az üvegtörés. Hiába rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (KGFB), az csak az Ön által a másik autóban okozott károk megtérítésére vonatkozik. A saját gépjárműben keletkezett károk biztosítása érdekében Önnek CASCO szerződést kell kötnie.
A CASCO a biztosított gépjárműben keletkező, a szerződési feltételekben rögzített biztosítási események bekövetkezése esetén téríti meg a károkat, függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be.
A CASCO több fajtája különböztethető meg attól függően, hogy az milyen káresetekre nyújt fedezetet:
Elemi kár: a gépjárművet, alkatrészét, tartozékát károsító tűz, villámcsapás, robbanás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár.
Töréskár, mely a gépjármű alkatrészeiben, tartozékaiban baleseti erőhatás által keletkezett sérülésekre, továbbá idegen személy által okozott rongálásra nyújt fedezetet.
Lopáskár, a megfelelően lezárt és az előírtak szerint működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjármű, vagy alkatrészeinek ill. tartozékainak ellopása, elrablása; valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése.
Üvegtörés, mely a gépjármű ablaküvegeiben baleseti jelleggel keletkezett sérülések, továbbá idegen személy által okozott rongálás során keletkezett károk megtérülését szolgálja.
A biztosítási védelem a CASCO biztosításhoz igénybe vehető kiegészítő biztosításokkal további kockázatokra is kiterjeszthető (pl. balesetbiztosítás, poggyászbiztosítás, jogvédelem, avulásmentes térítés, stb.). A CASCO biztosítás a gépjármű széria kivitelű tartozékaiban keletkezett károkra nyújt szolgáltatást. Az utólag beépített vagy a szériakivitel felett rendelt tartozékok csak abban az esetben biztosítottak, ha az ajánlatban felsorolásra kerültek, és az extra tartozékok pótdíját megfizették.
A leggyakoribb a teljes körű CASCO biztosítás, amely komplex védelmet nyújt a gépjárművet érintő lopás-, törés- és elemi károkkal szemben. Lehetőség van ezekből a szolgáltatási csoportokból csak részfedezetre is biztosítani a gépjárművet, ilyen például a töréskár CASCO vagy a lopáskár CASCO.
A biztosítási díj mérséklése szempontjából lehetősége van limitált rezsióradíjas CASCO szerződést választani teljes- vagy akár részkockázatokra is. Sőt, olyan CASCO biztosítást is köthet, ahol a szerződés díját az Ön gépjárművezetői magatartása is befolyásolja az autóba beépített mérőműszer adatai alapján.
Szerződő: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki (amely) a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A szerződő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.
Biztosított(ak): a vagyontárgy megóvásában érdekelt(ek) – az ajánlaton megjelölt természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki(k)nek a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti. Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finanszírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell. A biztosító a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére teljesíti a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig, ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a finanszírozó társbiztosított.
Zálogjogosult: a legtöbb hitellel finanszírozott gépjárművásárlás kapcsán a szerződésben nevesítésre kerülhet egy harmadik szereplő is, a hitelt nyújtó bank, amely a hitelnyújtás feltételeként zálogszerződést köt, és ezzel egyidejűleg előírhatja a CASCO szerződés megkötését.
A CASCO biztosítások díjait számos tényező befolyásolja. A biztosítók a díjak meghatározásakor figyelembe veszik többek között a jármű értékét, életkorát, teljesítményét, a szerződő lakhelyét, életkorát és CASCO bonus fokozatát, valamint természetesen a vállalt önrész mértékét.
A biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták (pl.: ittas, kábult vezetés), vagy a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettséget súlyosan megszegték (pl.: lopás esetén, ha a pótkulcs a járműben maradt, vagy az autó védelmi berendezése nem megfelelő).
A biztosító abban az esetben is mentesül a kártérítés megfizetése alól, ha a járművet túlterhelték, az üzemeltetését vagy a vontatását szakszerűtlenül végezték vagy a káresemény – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a gépjármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be. A mentesülések részletes szabályait a szerződési feltételek tartalmazzák.
A biztosítás nem terjed ki az olyan károkra, amelyek háborús jellegű eseményekkel vagy bármilyen tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel, versennyel, sugárzó anyagok és termékek hatásával összefüggésben keletkeztek. Az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek a gépjármű hatósági engedély nélkül átalakítása miatt, vagy az alapbiztosítás fedezeti körébe nem tartozó töréskárával okozati összefüggésben következtek be. A biztosítási feltételekben részletezett olyan alkatrészek és tartozékok káraira, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban tároltak. A szerződéskötést követően beépített azon extra tartozékokra, amelyeket a szerződés mellékleteként nem tüntettek fel. Azon töréskárokra, amelyek nem baleseti jelleggel, pl. alkatrész anyagfáradásából eredő törés, hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károk miatt keletkeztek. Különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. – annak munkavégzése közben bekövetkező károkra. Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett. Amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.
Rendszerünk CASCO díjszámító programja a biztosítók díjajánlatánál megadja azt is, hogy az adott biztosító az adott gépjárműre milyen védelmi előírásokat követel meg. A biztosítani kívánt gépkocsi típusától függően több védelmi eszköz együttes meglétét is előírhatják a biztosítók. Az utólag beszerelt védelmi eszközök közül csak a MABISZ által megfelelőnek minősítettek fogadhatók el. Fontos, hogy az előírt védelem meglétét lopáskár esetén a biztosítottnak igazolnia kell.
Ne feledje, a mentesülésekről és a kizárásokról előzetesen mindig tájékozódjon a szerződési feltételekből, hogy tisztában legyen azokkal a helyzetekkel, amelyeket kerülni célszerű, mert nem számíthat kárának megtérítésére.
A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra szól. Határozatlan időtartamra, valamint az 1 évnél hosszabb határozott tartamra kötött biztosítás esetén a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) legtöbbször a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, vagy a tárgyhónap első napja (amennyiben a kockázatviselés is akkor kezdődik).
Amennyiben már meglévő (határozatlan idejű) CASCO biztosítása helyett Ön egy új, az igényeinek jobban megfelelő, esetlegesen olcsóbb CASCO szerződést szeretne kötni, a meglévő szerződést évfordulóra lehet felmondani írásban, legalább 30 naptári nappal korábban.
A biztosítási védelem területi hatályát a szerződési feltételek határozzák meg. A CASCO biztosítások általában Európa területén érvényesek, de a pontos meghatározás eltérő az egyes biztosítóknál (különösen Törökország és a volt Szovjetunió utódállamai vonatkozásában).
Hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz, a legtöbb biztosítónál CASCO biztosítás esetében is működik a bonus rendszer, azaz a biztosítók általában kedvezménnyel jutalmazzák azokat az ügyfeleiket, akik balesetmentesen közlekednek. CASCO esetében a bonus rendszer − a KGFB-től eltérően − nem egységes, annak feltételeit a biztosítók szabadon alakíthatják.
A megszerzett bonus (kármentes évek) a szerződési feltételekben meghatározott ideig továbbvihető, azaz a biztosítók elfogadják és a szabályzatban foglalt feltételekkel a díj kialakításánál figyelembe veszik a korábban igazolt kármentes évek számát.
A keletkezett kár bizonyos részét kárkifizetéskor nem a biztosító, hanem a szerződő fizeti meg. Ez az önrész, melynek mértékét szerződéskötéskor Ön választja ki.
A szerződés megkötésekor többféle önrész közül választhat. A lehetőségek mindegyike egy konkrét összeget és egy százalékos értéket tartalmaz. A százalékos érték mindig a keletkezett kár összegének adott százaléka, és a két összeg közül mindig a nagyobb az, amit a biztosító levon a kártérítésből. Például, ha a szerződésünk 10% és 100.000 Ft önrészt tartalmaz, akkor 1 millió forint alatti károkból mindig 100.000 Ft-ot, 1 millió feletti károkból pedig mindig 10%-ot fog levonni a biztosító. A fix összeg − példánkban a 100.000 Ft-nak − további szerepe, hogy az ez alatti kárösszegeket a biztosító egyáltalán nem téríti meg.
Díjszámító oldalunk természetesen az önrész kiválasztásában is segítséget nyújt Önnek. Egyrészt csak az adott gépjárműtípushoz választható önrész lehetőségeket ajánljuk fel, másrészt a különböző önrészekhez tartozó díjakat is megmutatjuk Önnek, lehetővé téve a megfontolt választást.
Az önrész mértéke természetesen befolyással van a CASCO szerződés díjára. Mindén magasabb önrészt választ, annál olcsóbban köthet biztosítást, de egy esetlegesen elszenvedett kárnál kisebb kártérítésre lesz jogosult, vagy – ha a kár összege az önrész alatt van – nem is számíthat kártérítésre a biztosítótól.
Fontos részlet, hogy CASCO biztosítás csak bizonyos életkorú járművekre köthető: bár a korhatár biztosítónként változhat, általánosságban elmondható, hogy 15 évnél idősebb gépjárműre nem lehet CASCO biztosítást kötni.
Amennyiben Ön már rendelkezik CASCO szerződéssel, az első és legfontosabb lépést már megtette gépjárműve biztonsága érdekében, de ez nem jelenti azt, hogy ettől kezdve nincs további teendője a szerződéssel kapcsolatban.
Rendszeres, határidőben történő díjfizetés: a biztosítási díj elmaradásának igen súlyos következményei lehetnek. Amennyiben a biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Tájékozódás a piaci újdonságok, a kedvezőbb díjak és a bővebb szolgáltatások iránt: a biztosítók folyamatosan új CASCO termékekkel állnak elő. Egyrészt az Ön bizalmáért versenyeznek, másrészt az újabb fogyasztói igényeknek és szokásoknak akarnak megfelelni azzal, hogy a jármű életkorából, használatából adódó sajátosságokat is figyelembe véve hasznos biztosítási megoldásokat kínálnak. Nem mellékes szempont az sem, hogy a meglévő cascóját egy azonos vagy jobb szolgáltatási színvonalú, de olcsóbb szerződésre is le lehet cserélni. Szolgáltatásunk segítségével Ön kényelmesen és gyorsan összehasonlíthatja több biztosító aktuális CASCO ajánlatát, és amennyiben kedvezőbbet talál, lecserélheti régi szerződését egy újra. Ehhez minden segítséget megadunk az Ön számára.
Tovább a díjszámításhoz
Megrendelésének tényét és tartalmát egy automatikus e-mail üzenetben igazoljuk vissza. Ezt követően ha szükséges, megszervezzük a jármű szemléjét, amelynek egyeztetése céljából a Biztosító vagy annak képviselője fogja keresni telefonon. Emiatt fontos, hogy olyan telefonszámot adjon meg, amelyen a megadott időszakban elérik.
Soha ne tartson a gépjárműben:
- forgalmi engedélyt, törzskönyvet, szervizkönyvet, személyes iratokat,
- a gépjármű pótkulcsát,
- a riasztó, vagy indításgátló tartalékvezérlőjét,
mivel ezeket a gépkocsi ellopása esetén a biztosító kárszakértőjének köteles átadni, ezeknek a hiánya pedig a kár elutasítását vonhatja maga után.
A gépkocsi indítókulcsának elvesztését, bármilyen okból történő zárcserét, a biztonságtechnikai berendezések cseréjét, bővítését haladéktalanul jelentse be a biztosítónak. A gépkocsiból – bármilyen okból (tankolás, kapunyitás, koccanás) – való kiszálláskor az indítókulcsot mindig vegye magához.
Használt gépkocsi vásárlásakor az előző tulajdonostól próbálja megtudni, hogy a gépkocsi felszereltségéből mik az utólag, extra tartozékként beszerelt alkatrészek (pl. légkondicionáló, különleges keréktárcsa, elektroakusztika, stb.). Ez azért fontos, mert a szériafelszereltség az alapdíjban biztosított, míg az extra felszereltségre csak külön díj megfizetése esetén nyújt szolgáltatást a biztosító. A gépkocsiban megtalálható védelmi rendszerekről (riasztó, indításgátló) − amennyiben nem a gyári szériafelszereltség része − őrizze meg a számlát vagy tanúsítványt, mert lopáskár esetén a biztosító kérheti. Ha mindez nem áll rendelkezésére, szerezzen be egy szakszervizben igazolást a gépjárműben található védelmi rendszerekről, mely tartalmazza a rendszer működőképességét és működési mechanizmusát (pl. riasztó: ugrókódos, nyitás- és törésérzékelő, emelésérzékelő, védi az utasteret, stb.). Az utólag beépített védelmi rendszereknél csak a MABISZ által megfelelőnek minősített eszközök fogadhatók el.
Új CASCO kötése esetén, amennyiben korábban is rendelkezett ilyen szerződéssel és nem vette igénybe szolgáltatásait, kérjen igazolást a kármentes évekről, mert ez jelentős kedvezményt jelenthet.
Fontos tudni, hogy az egy biztosítási éven belül kifizetett károk összegével csökkenhet a biztosítási összeg, kivéve, ha a biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Mit jelent ez a gyakorlatban? Nézzünk egy példát: a biztosítási év 3. hónapjában a biztosító töréskárra kifizetett 500 ezer Ft-ot, a kárt helyreállíttattuk. Ugyanennek a biztosítási évnek a 10. hónapjában ellopják a gépkocsit. A biztosító az önrész levonása után megalapította a gépkocsi káridőponti értékét, ami legyen 3 millió Ft. A biztosítónak elvileg ezt az összeget kellene kifizetni, de mivel korábban már nyújtott egy 500 ezer Ft-os szolgáltatást, ezért csak 2,5 millió Ft-ot fog kifizetni, kivéve, ha az első kár után a biztosított az éves díjat a fedezetfeltöltésnek megfelelően kiegészítette.
Mit kell tudni a gépjármű átírásról?
Használt autó, esetleg motorkerékpár vásárlása esetén számos papírmunka és teendő hárul ránk, amelyeknek természetesen költségük is van: az eredetvizsga mellett a vevőt terheli a vagyonszerzési illeték, a törzskönyv és a forgalmi engedély illetéke, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja, valamint külföldről behozott jármű esetén a regisztrációs adó is. Az adásvételt követően 15 napja van arra, hogy Ön vagy a meghatalmazottja elindítsa az átírást, azonban ahhoz, hogy a megvásárolt gépjármű a nevére kerülhessen, számos lépést kell elvégeznie – nézzük, melyek ezek!
Adásvétel esetén az első lépés mindig az eredetiségvizsgálat, mely során ellenőrzik, hogy a gépjárművet, vagy a hozzá tartozó papírokat nem manipulálták-e. A vizsgálat körülbelül 10-15 percet vesz igénybe, a költségét pedig a helyszínen kell rendezni – ezt az eladó és a vevő is megteheti. Az itt kapott igazolás feltétele az átírásnak, így ezt a lépést semmiképp se hagyja ki.
Gépjármű átírása esetén az egyik legfontosabb lépés az adásvételi szerződés elkészítése, melyet négy példányban – kettő az eladóé, kettő a vevőé – kell kitölteni és aláírni, méghozzá a lehető legpontosabban, többször is leellenőrizve a megadott adatokat. Fontos, mindezt teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, azaz az adásvételi szerződést legalább két tanúval is alá kell íratni, feltüntetve a tanúk nevét és lakcímét is. A szerződésről és az adásvétel menetéről Gépjármű eladás menete és Gégjámű vásárlás menete oldalainkon tudhat meg többet!
Ezek után következik a kötelező biztosítás megkötése: a szerződés aláírását követően a vevő csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással indulhat el újonnan megvásárolt autójával! Biztosítás nélkül közlekedni nemcsak szabálytalan, de különösen rizikós is, hiszen ha a jármű új tulajdonosa balesetet okoz, az okozott kárt neki kell megtérítenie. A biztosító ezen felül minden biztosítás nélkül eltelt nap után fedezetlenségi díjat számol fel, amely alaposan feltornázhatja a költségeket. Emiatt célszerű felkészülten érkezni a vásárlás helyszínére, és az átvételt követően azonnal megkötni a biztosítást – szerencsére a Netrisk.hu-n ezt könnyedén megteheti. A kötelező biztosítás mellé CASCO is köthető, amely bár bizonyos eseteket leszámítva nem kötelező, de feltétlenül ajánlott.
Maga az átírási folyamat, melyet kormányablakokban végeznek, szintén gyors és egyszerű: ha felkészülten érkezik, legfeljebb 15 perc elteltével a kezében lehetnek a papírok – a forgalmi engedélyt azonnal kézhez kapja, a törzskönyv pedig többnyire az ügyintézéstől számított két héten belül érkezik meg postán. A kérelem benyújtásához és az ügyintézéshez a következő dokumentumokra lesz szüksége:
- az adásvételi szerződés egy példánya
- a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének befizetését tanúsító igazolás
- a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedély (új típusú forgalmi engedély esetén a korábbi törzskönyvre is szükség lesz)
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló dokumentum
- az eredetiségvizsgálatot igazoló határozat
- a vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító igazolás
- személyazonosságot igazoló okmány
- meghatalmazás, ha az ügyben nem személyesen járunk el
Öröklés, céges autó, vagy 3,5 tonna össztömeget meghaladó jármű esetén változhat a szükséges dokumentumok köre, így amennyiben Ön az előbb felsorolt ügyek valamelyikében érintett, ügyintézés előtt keresse fel a Kormányhivatal weboldalát. Fontos, hogy az adásvételt követő 15 napon belül feltétlenül írassa át a gépjárművet, vagy hatalmazzon meg valakit, aki az ügyben eljár Ön helyett. Amennyiben ezt elmulasztja, a területileg illetékes okmányiroda intézkedik a jármű forgalomból történő kivonásáról, és az illetékfizetési kötelezettség miatt értesíti az adóhatóságot is.
A gépjármű átírás kalkulátor használatához csupán néhány adatot kell megadnia: a gépjármű fajtáját, korát, teljesítményét, valamint lökettérfogatát – ezután a „Kalkuláció indítása” gombra kattintva tételesen is láthatja majd, hogy 2023-ben milyen költségekkel kell számolnia, ha át szeretné íratni gépjárművét.
Mit kell tudni a regisztrációs adóról?
Minden Magyarországon forgalomba helyezett gépjármű után regisztrációs adót kell fizetni. Ide értendő a jármű (személygépkocsi, lakóautó, motorkerékpár) első forgalomba helyezése (pl. külföldi jármű behozatala esetén), a gépjármű átalakítását követő forgalomba helyezése, valamint a flottaüzemeltetőtől való autóbérlés.
Jó hír, hogy a regisztrációs adó gyakran igen magas összegét számos esetben nem kell megfizetnünk. Mentesek a regisztrációs adó megfizetése alól a tisztán elektromos (5E környezetvédelmi osztály), a plug-in hibrid (5P és 5N), valamint a nulla emissziós (5Z) gépkocsik, valamint egyes elektromos motorkerékpárok. Az úgynevezett CD betűjelű, jellemzően diplomáciai rendszámmal ellátott járművek esetén szintén mentesülünk az adó megfizetése alól, csakúgy, mint a Z betűjeles rendszámmal rendelkező, többnyire külföldi értékesítésre szánt járművek forgalomba helyezése esetén. Ugyancsak nem kell regadót fizetni, ha OT betűjelű, muzeális jellegű gépjárművet helyeznénk forgalomba, valamint abban az esetben, ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Egyes törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésekben vagy törvényekben meghatározott adómentesség esetén szintén mentesülhetünk a regisztrációs adó megfizetése alól.
Amennyiben a forgalomba helyezés előtt már befizettük az adót, visszaigényelhetjük az összeget, ha a járművet igazoltan, belföldi forgalomba helyezés nélkül kivitték az országból, illetve ha időközben a jármű a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált. Abban az esetben is visszakapjuk a befizetett regadót, ha a járművet ellopják vagy megsemmisül, valamint ha a közlekedési igazgatási hatóság elutasította a forgalomba helyezési kérelmet. Ha az autó átalakítása miatt került sor az adó befizetésére, az összeg visszaigényelhető, ha az átalakítással a gépjármű jobb környezetvédelmi osztályba került. Amennyiben az adót bérelt autó után fizettük be, és a bérleti szerződés idő előtt megszűnt, a fennmaradó időre arányosan kiszámított adó összegét visszaigényelhetjük.
A regadó összegét számos tényező befolyásolja: mértéke függ az üzemanyag típusától, a jármű hengerűrtartalmától, környezetvédelmi besorolásától, valamint az első forgalomba helyezés időpontjától. Az adó várható összege könnyedén kiszámítható a fent található regisztrációs adó kalkulátorral, csupán meg kell adnunk a kért adatokat, és a kalkulátor kiszámítja nekünk az összeget.
A regisztrációs adót tulajdonjog megszerzése esetén annak kell megfizetnie, akit a törzskönyvben tulajdonosként feltüntetnek, legyen az természetes személy vagy szervezet. Ha a forgalomba helyezés előtt a járművet importálják, az adó befizetése az importőr feladata. Amennyiben a forgalomba helyezésre a jármű átalakítása miatt kerül sor, a regadót az aktuális tulajdonosnak kell befizetnie. Flottaüzemeltető által bérbe adott autó esetén az adó befizetése a gépjárműflotta-üzemeltető kötelessége.
Egy jármű első forgalomba helyezésekor az első és legfontosabb feladat, hogy bemutassuk a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, ahol megvizsgálják a gépjárművet, megállapítják a környezetvédelmi besorolását, és kiállítanak egy műszaki adatlapot, amellyel elindíthatjuk a regisztrációs adóval kapcsolatos eljárást. Az adóeljárás mindig az adózó kérelmére indul, tehát a mi feladatunk, hogy bejelentsük a regisztrációs adókötelezettségünket a NAV-nál. A vonatkozó adatlapot (Regisztrációs Adó Adatlap) személyesen, papíralapon és elektronikusan is benyújthatjuk, utóbbihoz hozzáférés szükséges a NAV ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő) programjához. A bejelentést az adó alanya, vagy annak meghatalmazott képviselője, a vámjogi képviselő, a pénzügyi képviselő vagy az üzembentartó nyújthatja be.
Amennyiben új gépjárművet vásárolunk, a vételár többnyire tartalmazza a forgalomba helyezés, az első, 4 évig érvényes műszaki vizsga, valamint a regisztrációs adó költségét. Az autószalonok jellemzően az ezzel kapcsolatos ügyintézést is átvállalják, ennek részleteiről azonban feltétlenül érdeklődjünk, mielőtt aláírjuk az adásvételi szerződést.
Ha olyan használt gépjárművet vásárolunk, amelyet már forgalomba helyeztek Magyarországon, nem szükséges regisztrációs adót fizetnünk: ahogy a neve is utal rá, ezt az adót csak egyszer, a gépjármű hazai regisztrációjakor kell megfizetni. Ne feledjük azonban, hogy amennyiben a gépjármű megvásárlását követően átalakítjuk azt – például a motort egy nagyobb hengerűrtartalmú motorra cseréltetjük – szükség lehet regisztrációs adó megfizetésére.