Minden, amit az árvízkárról tudni kell

Azoknak, akik folyó partján élnek, valós kockázatot jelenthet egy árvíz – sőt, ritkább esetben akár tóparton is előfordulhat –, ezért feltétlenül érdemes erre előre felkészülni, még akkor is, ha nem szívesen gondolunk bele, hogy ez akár velünk is megtörténhet, ezért érdemes vízkárra is biztosítani a lakásunkat. Cikkünkben körbejárjuk, hogy milyen káresemények fordulhatnak elő vízkár esetén, milyen biztosítással védekezzünk ellene, mi ilyenkor a teendőnk és hogy milyen esetekben nem fizet a biztosító.

Mit nevezünk árvízkárnak?

Nem nevezzük árvízkárnak az árterületen – tehát gáttal nem védett területen – keletkezett károkat, illetve a talajvíz vagy belvíz okozta káreseményeket sem. Ez utóbbit általában nem fedezik a biztosítók. Fontos továbbá, hogyha az ingatlan nyílt ártér vagy hullámtér területén épült, akkor általában nem fizetnek a biztosítók ilyen esetben.

Nem csak a lakás sérül!

Egy árvíz komplex esemény, mely során nem csak a lakás sérülhet, hanem ingóságaink, gépjárművünk, illetve áramkimaradással is érdemes számolni. Ha kizárólag az ingatlan van biztosítva, akkor a biztosító az épületen keletkező károk helyreállításának költségeit állja, de a házban található értékek (bútorok, elektronikai eszközök), illetve gépjárművünk kárát nem. Ilyen esetben anyagilag megterhelő lehet a bútorok, elektronikai eszközök vagy bármely más, nagy értékű ingóságunk pótlása, ezért érdemes lakásbiztosításon kívül ingóságbiztosítást, valamint CASCO biztosítást kötni.

A Netrisk lakásbiztosítás kalkulátorában könnyedén kiválaszthatjuk, hogy mire szeretnénk biztosítást kötni, így az ajánlati oldalon olyan biztosításokat hasonlíthatunk majd össze, amelyek ingóságaink vagy gépjárművünk védelmét is magukban foglalják.

Mire kell figyelni a biztosításkötés során?

Bizonyos káreseteknél a biztosítók úgynevezett várakozási időt írnak elő, ami azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésének időpontjától számított 15, vagy akár 30 napban a biztosítás nem nyújt fedezetet. Emiatt fontos, hogy ne csak akkor gondoljunk a biztosításra, amikor már az árvíz jelei mutatkoznak – ennél hamarabb kell megkötnünk a megfelelő lakásbiztosítást annak érdekében, hogy baj esetén anyagi segítséget kapjunk. Nemcsak árvízkár esetén, hanem más káreseményeknél is lehet várakozási idő, erről mindenképp érdemes tájékozódnunk a szerződési feltételekből. Ezen kívül, ahogy fent említettük, a talajvíz, illetve a belvízkárok megtérítésére a jelenleg hatályos lakásbiztosítási szerződések döntő többsége esetében nincs mód.

Milyen kármegelőzési kötelezettségeink vannak?

Árvízkészültség bejelentésekor az érintett területeken élőknek kötelességük ingóságaikat a lehető legmagasabban elhelyezni. Ez jelentheti azt, hogy az emeletre költöztetünk minden olyan tárgyat, ami mozdítható, de az is jó megoldás lehet, ha egy magasabb polcra helyezzük a kisebb méretű értéktárgyainkat. Ha a pincében is vannak értéktárgyaink, fontos megjegyezni, hogy csak akkor kaphatunk kártérítést ezek sérülése esetén, ha a talajszinttől legalább 20 cm-es magasságban helyeztük el őket – ez például felhőszakadáskár esetén is így működik. Az elöntésveszély miatt a lakást mindenképp áramtalanítanunk kell, és természetesen a legfontosabb saját testi épségünk védelme, ezért egy esetleges kitelepítésnél ne próbáljunk meg ingóságaink védelme miatt mégis a helyszínen maradni.