Melyik fűtési mód éri meg a legjobban?

Minden eddiginél bizonytalanabbul vágunk bele az előttünk álló fűtési szezonba: a rezsiárak emelkedése és a szomszédban zajló háború miatt idén számos háztartás magasabb fűtésszámlákra számíthat. Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon érdemes-e átállni egy másik fűtési módra – cikkünkben összeszedtük a leggyakoribb fűtési módszerek előnyeit és hátulütőit!

Hagyományos fatüzelésű kályhák

Az áram- és gázárak emelkedésével vélhetően egyre népszerűbbé válnak majd az 50-60 évvel ezelőtt még lényegesen elterjedtebb fatüzelésű kályhák. Legyen szó akár hagyományos cserépkályháról, akár pellettel vagy brikettel működő, modernebb darabokról, általánosságban elmondható, hogy a fatüzelésű kályhák igen gazdaságosan működtethetők, károsanyag-kibocsátásuk azonban jelentős lehet. A hazai légszennyezettség egyik fő forrása a lakossági szilárdtüzelés, amely az elavult kályhák mellett a rossz minőségű tüzelőanyagokra (pl. nedves fa, lignit, hulladék) vezethető vissza – ez évente több mint tízezer korai halálesetet okoz csak Magyarországon. Emiatt, ha mostanában tervezzük a fatüzelésre való áttérést, a meglévő, elavult kályhák beüzemelése helyett érdemes korszerű, környezetbarát kályhát választani. A módszer előnye a kedvező ár és üzemeltetés mellett az esztétika: egy szép cserépkályha vagy egy üvegajtóval ellátott, mutatós kandalló az otthonunk dísze lehet, sőt, bizonyos megoldásokkal akár főzésre vagy sütésre is használhatjuk ezeket. Cserépkályha beépítése előtt azonban feltétlenül gondoljuk át, hogy az otthon szigetelése, a padló teherbírása és a kémény magassága és minősége megfelel-e az előírásoknak, illetve, hogy a légbevezetés problémamentesen megoldható-e. Mivel gyakran nyílt égésterű szerkezetekről van szó, elengedhetetlen a szakszerű beszerelés és egy minőségi szén-monoxid-érzékelő elhelyezése. A kályhák hatékonysága természetesen a felhasznált tüzelőanyag minőségétől is függ: a hagyományos tűzifa mellett léteznek brikettel és pellettel működő kályhák is. Míg a tűzifa esetén a kor, a típus és a nedvességtartalom is befolyásolhatja a fűtőértéket, a brikett és a pellet esetén ugyanilyen fontos a tömörítés mértéke is: minél tömörebb, annál magasabb a fűtőértéke.

Korszerűsíti fűtési rendszerét? Kerülje el az alulbiztosítást: kalkuláljon egyszerűen, pár perc alatt a Netrisk.hu-n!

Hőszivattyú

Bár a hőszivattyú kifejezés sokak számára idegen lehet, valójában szinte valamennyi háztartásban lapul egy-egy gép, amely azonos technológiával üzemel: ilyen például a hűtőszekrény vagy a mosógép. Röviden összefoglalva a hőszivattyú a környezetből, tehát a levegőből, a vízből vagy a talajból nyer energiát, és egyszerre alkalmas hűtésre és fűtésre, így egy rendkívül hatékony és környezetbarát fűtési módként tartják számon. Megkülönböztetünk úgynevezett talajszondás és talajkollektoros hőszivattyúkat: előbbi egy, a földbe 50-100 méter mélyen bevezetett szondán, utóbbi pedig a talaj alatt elfektetett, több száz méter hosszú rézcsöveken keresztül képes felvenni a talaj energiáját. A talajszondás megoldás hátránya, hogy a telepítése engedélyköteles, és bár a talajkollektoros hőszivattyúkhoz nem szükséges külön engedély, a jelentős helyigény és az alacsonyabb hatékonyság miatt a szakemberek csak akkor javasolják ezt a megoldást, ha szonda fúrására nincs lehetőség. A hőszivattyús fűtési rendszer egyértelmű hátránya a magas bekerülési költség: egy ilyen rendszer kiépítése milliókba kerül, megtérülése pedig 8-10 évben mérhető. Mivel a működéséhez áram szükséges, áramszünet esetén nem tudunk vele fűteni, azonban jó hír, hogy a rendszer napelemekkel is kiegészíthető, illetve H- és GEO-tarifával is használható, ami hosszú távon szintén csökkenti a kiadásainkat.

Gázkazánok

Igen elterjedt fűtési módszer hazánkban a gázkazánok, azon belül is a kombi kazánok használata, amelyek fűtésre és melegvíz-előállításra is alkalmasak. Ezeken belül megkülönböztetünk úgynevezett nyílt égésterű vagy kéményes gázkazánokat, zárt égésterű, úgynevezett „turbós” gázkazánokat, illetve a legmodernebb, leghatékonyabb kondenzációs gázkazánokat. Ma már nyílt égésterű kazánok telepítésére többnyire nincs lehetőség, nem véletlenül: amellett, hogy a hatékonyságuk is elmarad modernebb változataitól, az égéstermék visszaáramlása életveszélyes helyzetet teremthet, így a kéményes készülékek mellé elengedhetetlen a minőségi szén-monoxid-érzékelő használata. Szintén kihívást jelenthet, hogy a modernebb, zárt égésterű kazánok telepítéséhez gyakran szükséges a kémény bélelése és átalakítása, amely tovább növelheti a költségeinket. Ha megfontoltan használjuk, egy modern gázkazán megbízható, költséghatékony és kényelmes módja a fűtésnek, azonban a gázárak emelkedésével vélhetően veszíteni fog a népszerűségéből. Amennyiben ezt a megoldást választjuk, feltétlenül gondoskodjunk a rendszeres karbantartásról!

Napkollektor

A napelemekkel ellentétben, amelyek elektromos árammá alakítják a napenergiát, a napkollektorok fűtésre és meleg víz előállítására alkalmasak. Ennek a módszernek egyértelmű előnye, hogy rendkívül környezetbarát, mivel nem jár semmilyen égéstermékkel, a hátrányok listája azonban ebben az esetben hosszabb: egy napkollektoros fűtési rendszer kiépítése igen magas költséggel jár, megtérülése gyakran évtizedekben mérhető. A téli, borúsabb hónapok alatt a napkollektorok többnyire nem alkalmasak egy teljes ingatlan felfűtésére, így ebben az évszakban általában csak rásegítésre használhatók. Emiatt teljes egészében nem tudunk napkollektorainkra támaszkodni a fűtési szezonban, azonban a gáz- vagy tűzifa-fogyasztásunk egy részét kiválthatjuk vele.

Elektromos fűtés

Számos eszköz közül válogathatnak azok, akik elektromos árammal szeretnének fűteni: az elektromos konvektorok, hagyományos és infra fűtőpanelek, valamint radiátorok mellett telepíthetünk elektromos árammal működő padlófűtést is. A kényelmes üzemeltetés, a gyors és egyszerű beszerelés, valamint az alacsonyabb anyag- és kivitelezési költség igen fontos előnye ezeknek az eszközöknek, ár-érték arányban azonban messze nem ez a leggazdaságosabb megoldás. Faraghatunk a költségeinken, ha az elektromos fűtést úgynevezett vezérelt áramról működtetjük, ám legjobban értelemszerűen akkor járunk, ha automatikusan napelemekben is gondolkodunk, és az elektromos fűtési rendszert napelemekkel kiegészítve alakíttatjuk ki. Bár utóbbi esetben magasabb bekerülési költséggel kell számolnunk, a megtérülés ez esetben lényegesen gyorsabb. Szintén elektromos fűtésnek tekinthető a hűtő-fűtő klímával való fűtés, azonban a zaj, az alacsonyabb hatékonyság és az állandó levegőmozgás egészségügyi vonzata miatt jellemzően nem ez a legkedvezőbb megoldás.

Mi alapján válasszuk ki az ideális fűtési módot?

Láthatjuk, hogy valamennyi módszernek vannak előnyei és hátrányai is, így nem lehet konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy melyik a legjobb fűtési mód. Néhány szempont figyelembevételével azonban könnyedén leszűkíthetjük a listát, így könnyebben hozhatjuk meg a döntésünket. Fontos tényező az ingatlan mérete: míg egy 30 négyzetméteres lakást vélhetően kedvezőbb elektromos panelekkel felfűteni, egy kétszintes családi házban sokkal hamarabb megtérül a hőszivattyús fűtés, főleg napelemekkel kiegészítve. A jelenlegi, bizonytalan helyzetben tovább emelkedhet az áram, a gáz és a tűzifa ára, amely szintén a napelemes, hőszivattyús rendszerek mellett szól. A fűtési rendszer kialakítása előtt gondoljunk arra, hogy milyen engedélyekre lesz szükségünk, milyen szervizigénnyel kell számolnunk, elektromos fűtésnél pedig azt is vegyük figyelembe, hogy szükség lesz-e az elektromos hálózat bővítésére vagy átalakítására. Azt se felejtsük el, hogy megfelelő szigetelés nélkül nincs hatékony fűtés, ezért nagyobb fűtéskorszerűsítés előtt érdemes ezzel kezdeni a munkálatokat. Szánjunk elég időt a részletek megismerésére: nem mindegy például, hogy az adott fűtési rendszer telepítéséhez rendelkezésre áll-e valamilyen állami vagy önkormányzati támogatás. Mielőtt meghoznánk a döntést, érdemes több szakemberrel is egyeztetni, és bár az árak állandó változása miatt nehéz hosszú távban gondolkodni, egy hozzávetőleges kalkulációval sokkal pontosabb képet kaphatunk.