Albérletkeresés egyetemistaként: ezekre érdemes odafigyelni

Az őszi félév kezdetével diákok ezrei költöznek hazánk egyetemvárosaiba, akik pedig valamilyen okból nem jutottak kollégiumi férőhelyhez, vagy függetlenebb lakhatásra vágynak, az albérletpiacon keresgélnek. Az első albérlet fontos mérföldkő egy fiatal felnőtt életében: ilyenkor rengeteg olyan döntést kell meghoznunk, amelyek még egy tapasztalt költözködő számára is kihívást jelenthetnek. Cikkünkben eláruljuk, mire érdemes odafigyelni!

Ne siessük el a döntést!

Augusztusban rengeteg egyetemista célozza meg az albérletpiacot, így elképzelhető, hogy nem találjuk meg időben a számunkra ideális lakást. Amikor szorít az idő, és vészesen közeleg a félév eleje, nehéz higgadtan dönteni, azonban nagyon fontos, hogy ne hamarkodjuk el a dolgot, és ne szerződjünk le egy rosszabb albérletre csak azért, mert sürgős. Gondolkodjunk B-tervben addig, amíg albérletet találunk: kérdezzünk meg ismerősöket, rokonokat, hátha valaki be tud minket fogadni az albérletkeresés időszakára. Ha erre nincs lehetőség, az is megoldás lehet, ha ezt az átmeneti időszakot egy diákszálláson, olcsóbb panzióban vagy más szálláson töltjük – a lényeg, hogy ne kötelezzük el magunkat hosszú távra addig, amíg nem győződtünk meg arról, hogy jó döntést hoztunk.

Nem mindegy, melyiket választja: kalkuláljon és kössön lakásbiztosítást egyszerűen, akár albérlőként is a Netrisk.hu-n!

Csak pontos és részletes bérleti szerződést írjunk alá!

Az albérletkeresés alapszabálya, hogy ha nincs szerződés, meneküljünk: egy megfelelően megírt bérleti szerződés a bérbeadót és az albérlőt is védi, így mindkét fél érdeke, hogy a dokumentum elkészüljön. Egyetemisták jellemzően nem egyedül, hanem lakótársakkal költöznek albérletbe, amely némiképp bonyolítja a szerződést. Nagyon fontos, hogy feltüntessük, hányan költöznek be az albérletbe, és a költségek milyen módon oszlanak meg közöttük. Gyakori, hogy a lakótársak egyenlő arányban osztozkodnak a bérleti díjon és a rezsiköltségen, azonban ha a szobák alapterülete különböző, természetesen egyéni díjakban is megállapodhatunk, ezt azonban már a szerződés aláírása előtt érdemes tisztázni. Ha lakótársakkal költözünk, érdemes őket is feltüntetni a szerződésben társbérlőként, illetve feltétlenül rögzítsük a költségek rendezésének módját: általában ennek a megszervezését egy ember vállalja magára, így az ő feladata, hogy begyűjtse a lakótársak részét a szerződésben foglalt időpontig. Apróságnak tűnhet, de érdemes megemlíteni a szerződésben a járványhelyzet esetleges romlását is, a távoktatás bevezetésekor ugyanis tavaly is sokan döntöttek úgy, hogy hazaköltöznek az albérletükből. Ilyenkor hivatalosan nincs lehetőség arra, hogy felmondjuk az albérletet, azonban ha előzetesen megállapodunk erről a tulajdonossal, nincs akadálya – arra viszont feltétlenül gondoljunk, hogy a jelenléti oktatás visszaállításával lesz-e hova visszaköltöznünk. A bérleti szerződés aláírásakor mindenképp rögzítsük a mérőórák állását, valamint járjuk körbe a lakást, és ha valamilyen esztétikai vagy műszaki hibát észlelünk (pl. csöpögő csap, lepattogott festék, akadó redőny), ezeket is tüntessük fel a szerződésben.

Ki felelőssége, ha baj történik?

Egy albérletben is számtalan problémával és káresettel találhatjuk szemben magunkat – általában a szerződés aláírását ezért kötik kaucióhoz, amely biztosítékként szolgálhat károkozás, vagy a díjfizetés elmaradása esetén. Emellett felmerülhetnek olyan, váratlan káresetek, amelyekre akár be is biztosíthatjuk magunkat. Magától értetődően a bérlő felel az általa hozott ingóságokért, például a bútorokért, TV-ért vagy számítógépért, így ezekre feltétlenül érdemes lakásbiztosítást kötni, akkor is, ha csak egy szobát bérlünk. Gyakori tévhit , hogy egy lakásra csak a tulajdonos köthet biztosítást: valójában akár mindegyik társbérlő köthet saját szerződést, azonban fontos, hogy ugyanazt a kárt nem jelenthetjük be egyszerre több szerződés terhére. Ugyancsak érdemes elkerülni a túlbiztosítást: albérlőként csak azokra az ingóságokra érdemes biztosítást kötni, amelyeknek mi vagyunk a tulajdonosai. Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy a teljes ingatlanra és valamennyi ingóságra megkössük a biztosítást, azonban ebben az esetben mindig egyeztessük a főbérlővel, hogy kár esetén kinek a feladata a kárbejelentés, és kit illet a kártérítés összege. Azoknak a károknak a helyreállítása, amelyek nem minősülnek biztosítási eseménynek (például egy, a buli hevében megrongált bútor, egy tönkrement mosógép vagy egy régi, jegesedő hűtő), a szerződésben foglalt feltételek alapján a bérbeadó vagy a bérlő saját költségén történik, így ha rendelkezünk is saját lakásbiztosítással, ezeknek a részleteit mindenképpen egyeztetnünk kell a főbérlővel.

Vigyázzunk az albérletre!

A fenti tanács egyértelmű lehet, azonban a szülői házból frissen kiköltözött egyetemistaként könnyű elfelejteni. Ne feledjük, hogy albérlőként is ugyanúgy vigyáznunk kell a lakásra, mintha az a sajátunk lenne: tartsuk tisztán és rendezetten, fizessük időben a bérleti díjat, a rezsit és a közös költséget, és persze tartsuk be a házirendet! Egy-egy hangosabb bulinak természetesen még nincs következménye, azonban ha állandósul a hangoskodás, számítanunk kell rá, hogy a lakók előbb-utóbb jelzik a problémát a főbérlőnek, aki a szerződéstől függően akár fel is mondhatja az albérletünket. Egy lakás rendben tartása nagy felelősség, azonban rendezett környezetben sokkal nagyobb élmény lesz eltölteni életünk első független, felnőtt éveit – a lakótársainkban pedig életre szóló barátokra lelhetünk!