5 kérdés és 5 válasz a kaucióról

Manapság már nem vehetünk ki albérletet anélkül, hogy ne kellene kauciót fizetnünk, de a kifejezéssel találkozhatunk például autó- vagy kerékpárbérlés esetén is. Nem feltétlenül egyértelmű azonban, hogy mit jelent pontosan a kaució fogalma, mikor kell fizetni, és visszajár-e vagy sem. Cikkünkben körüljárjuk a témát, és megválaszoljuk a legfontosabb felmerülő kérdéseket.

Mit jelent a kaució?

Mindenekelőtt érdemes tisztáznunk a kaució fogalmát, ami eredetileg óvadék néven, a jogban alkalmazott kifejezés, szabályait pedig a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ingatlan – például albérlet – vagy nagy értékű ingóság – autó, kerékpár – bérlése során a bérbeadó a kauciót kéri a bérleti díjon felül további pénzbiztosítékként arra az esetre, ha a bérlő megszegi a szerződésben foglaltakat. Ingatlan bérbeadása esetén a kaució összegét és a hozzá kapcsolódó feltételeket általában a bérleti szerződésben határozzák meg, ezen felül a dokumentumnak tartalmaznia kell, hogy a bérbeadó átvette a kauciót. Továbbá tudnunk kell, hogy leggyakrabban az ingatlanban keletkezett károkat, közüzemi tartozásokat és elmaradt bérleti díjat szokás fedezni a kaució összegéből. A bérleti jogviszony végeztével viszont a kaució visszajár a bérlőnek, ha nem okozott semmilyen kárt a bérleményben.

Ingatlanát és ingóságait is tudja biztonságban lakásbiztosítással: kalkuláljon, és találja meg az Önnek megfelelő ajánlatot a Netrisk.hu-n!

Mekkora a kaució összege?

A kaució összege a bevett gyakorlat szerint a bérleti díj 1-3-szorosa szokott lenni, de előfordulhat, hogy ennél is magasabb tételről van szó. Utóbbi eset általában akkor fordul elő, amikor az ingatlan rendkívül értékes felszereltséggel bír. Ugyanakkor, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a bérlő kérheti a biztosíték mérséklését a bíróságon: ekkor megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek a kaució mértékére, és a bíróság dönthet úgy, hogy csökkenti a kaució összegét. Ellenkező esetben a bíróság jogszerűnek ítélheti meg a bérbeadó által meghatározott összeget, ekkor a bérlőnek ki kell fizetnie a magasabb összeget, ha aláírta a bérleti szerződést.

Visszajár a kaució vagy sem?

Előfordulhat, hogy konfliktus adódik a bérlemény használatából, a kaució azonban a rendeltetésszerű használatból bekövetkező állapotromlásra nem használható fel, hacsak ennek ellenkezőjéről meg nem állapodtak a felek a bérleti szerződésben. Így a jogviszony kezdetén fontos, hogy a szerződésben minden ehhez kapcsolódó lényeges kérdést rögzítsünk. Emellett célszerű lehet átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni az ingatlan és az ingóságok állapotáról, és praktikus, ha ezekről a biztonság kedvéért fotók is készülnek.

Abban az esetben, ha a bérelt ingatlan vagy jármű ugyanolyan állapotban kerül vissza a bérbeadóhoz, ahogyan azt átadta a bérlőnek, illetve ha a bérbe vevőnek fizetési fennmaradása sincs, a teljes kaució visszajár. Ezzel szemben a biztosíték összege nem kerül visszaadásra, ha a bérlő kárt tett az autóban vagy az ingatlanban, és nem tudja eredeti állapotában visszaszolgáltatni a bérleményt. Ebben a helyzetben a bérbeadónak jogában áll levonni a károkozás mértékével megegyező összeget a kaucióból. Előfordulhat azonban az is, hogy bár nem történt károkozás, a bérbeadó mégsem adja vissza a kauciót a bérlőnek, aki ilyenkor hatósági úton követelheti az őt megillető összeget a Polgári Törvénykönyv vonatkozó része alapján. Ebben az esetben megkönnyíthetjük a döntést a hatóságok számára, ha rendelkezünk a már említett átadás-átvételi jegyzőkönyvvel.

Lelakható a kaució?

Találkozhatunk olyan eshetőséggel is, hogy a bérlő szeretné úgymond lelakni a kauciót – mivel az 1-3 havi bérleti díjjal megegyező összeg –, azonban ez nem feltétlenül szerencsés. Gondoljunk csak bele: az ingatlanban és a berendezési tárgyakban akár az utolsó pillanatban is keletkezhetnek károk, és a helyreállítás költséges lehet, ebben a helyzetben viszont a már lelakott kaucióból nem lehet fedezni a károkat. Ezt a lehetőséget legfeljebb abban a helyzetben érdemes alkalmazni, ha a bérlő és a bérbeadó között bizalmas a kapcsolat. Amennyiben elkerülnénk a fent említett kellemetlen szituációt, ajánlott végig fizetni a bérleti díjat, majd a jogviszony megszűnésével elszámolni a kaucióval.

Mi történik autóbérlés esetén?

Az autóbérlés a másik eset, amikor szinte biztosan szükséges kauciót fizetnünk: gépkocsi kölcsönzésénél azonban a kaució egyedileg meghatározott összeg szokott lenni attól függően, hogy milyen korú az autó. Megeshet, hogy találkozunk olyan céggel, ahol nem kötik kaucióhoz a bérlést – ebben az esetben indulás előtt mindenképpen informálódjunk a biztosítási feltételekről a bérlést intéző cégnél, ugyanis egy esetleges balesetre mindig fel kell készülnünk. Ráadásul külföldön különösen megterhelő lehet anyagilag, ha egy balesettel járó károk helyreállítási költségeit nekünk kell fedeznünk.