Hogyan zajlik a kárigény bejelentése?

Egy káreset szinte minden autóvezető rémálma: senki sem szeretné átélni a balesettel járó stresszhelyzetet, a kárbejelentést, a kárrendezés folyamatát, és az ezekkel járó adminisztrációt. Ezúttal abban segítünk, hogy a kárigény bejelentése gördülékenyebben menjen: sorra vesszük a kárrendezés folyamatát, valamint a különböző lehetőségeket is!

A kárigény bejelentésének első lépése: a kárbejelentés

Egy káreset bekövetkeztekor számos teendőnk van: miután elhárítottuk a közvetlen veszélyt, és kizártuk a személyi sérülést, az első és legfontosabb lépés a kárbejelentés . Ezt hagyományosan a kék-sárga bejelentő lapon tehetjük meg, amelyből mindig érdemes magunknál tartani néhány példányt, vagy használhatjuk a MABISZ E-Kárbejelentő applikációját is. A kárbejelentés során rögzítjük a baleset alapvető körülményeit, így nagyon fontos, hogy a lehető legpontosabban töltsük ki az adatokat.

Mi a kárbejelentés határideje, és mi történik ezt követően?

A legtöbb közlekedési baleseti kárt a károkozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása fedezi. A kárbejelentést követően a károkozónak 5, a károsultnak pedig 30 napja van arra, hogy bejelentse a kárt a károkozó biztosítójánál, ezt követően indul a kárrendezés következő lépése, a kárfelvétel. Ennek első mozzanataként a biztosító felkereshet minket további információkért, illetve egyeztetheti velünk a kárszemle időpontját, amelyre azonban nem minden esetben van szükség. A kárszemle során a biztosító kárszakértője pontosan felméri a gépjárműben keletkezett károkat, és tételesen rögzíti azokat a kárfelvételi jegyzőkönyvben. A dokumentumban a sérülések mellett feltüntetik többek között a hiba várható javítási idejét, illetve azt is, hogy a jármű gazdaságosan javítható-e . Elképzelhető, hogy a szemle időpontjában még nem derül fény néhány rejtett sérülésre, ebben az esetben pótszemlére kerülhet sor, amelynek a folyamata megegyezik az első kárszemléével.

Mit tartalmaz a kárigény bejelentése?

Egy kisebb káreset után gyakorlatilag egyértelmű, hogy milyen károkat kell bejelentenünk a biztosítónál, komolyabb, személyi sérüléssel járó károk esetén azonban a kárigény bejelentése már egy bonyolultabb folyamat. Amennyiben személyi sérülés történik, természetesen minden esetben értesítenünk kell a rendőrséget, és a kárbejelentő lapon is jeleznünk kell, hogy személyi sérülés történt. Ebben az esetben a rendőrségi eljárás során állapítják meg a károk mennyiségét és mértékét, így ekkor kerül sor az úgynevezett „nem dologi károk” megállapítására is – ilyenkor kerülhet elő például a személyi sérülés miatt felmerülő jövedelemkiesés, vagy akár az elszenvedett egészségromlás miatt követelt sérelemdíj kérdése is. Az eljárás végén a biztosító megállapítja a kártérítés összegét, és ha nincs ellene kifogásunk, a kártérítés kifizetésével lezárul a kárrendezés folyamata.

El kell-e fogadnunk a biztosító által javasolt kártérítést?

Természetesen előfordulhat, hogy valamilyen okból nem tartjuk megfelelőnek a biztosító által felajánlott kártérítési összeget. A kárszemlét követően a biztosító általában megállapít egy kártérítési összeget, melyet javítási számla benyújtása nélkül, nettó értéken szolgáltat – ha ezt elfogadjuk, létrejön az úgynevezett egyezségi megállapodás, ellenkező esetben a kártérítés javítási számla alapján történik. A MABISZ 2017-es adatai alapján a kárt szenvedett autótulajdonosok 38 százaléka választja az egyezségi megállapodást, 40 százalékuk számla alapján kérte a kártérítést, 13 százalékuk esetében pedig gazdasági totálkárt állapított meg a biztosító. A tulajdonosok főleg magasabb károk esetén döntenek a javítási számla alapján történő kártérítés mellett, azonban számos esetben az egyezségi megállapodás is előnyös lehet: mielőtt döntenénk, kérjünk ajánlatot több szerviztől is, és ez alapján gondoljuk át, hogy melyik megoldással járunk jobban. Ha egyik lehetőséggel sem vagyunk elégedettek, dönthetünk úgy is, hogy igénybe vesszük egy független kárszakértő szolgáltatását, erre azonban jellemzően bonyolultabb, személyi sérüléssel járó balesetek után kerül sor. Ne feledjük, hogy kárigényt csak azokra a károkra nyújthatunk be, amelyek bekövetkeztét igazolható módon bizonyítani tudjuk, így nagyon fontos, hogy alaposan felmérjük és dokumentáljuk a baleset során elszenvedett károkat.

Mi történik, ha ismeretlen a károkozó?

Nehezebb a dolgunk, ha a károkozó személye ismeretlen: ha azzal szembesülünk, hogy valaki a távollétünkben összetörte az autónkat, és elhajtott, feltétlenül tegyünk rendőrségi feljelentést, ugyanis a térfigyelő kamerák felvételei és az esetleges szemtanúk vallomása alapján van esély arra, hogy előkerül az elkövető. Ismeretlen károkozó esetén a kárunkat a MABISZ vonatkozó felületén kell bejelentenünk, és a kártérítést is innen várhatjuk, ugyanis hazánkban a MABISZ kezeli a hasonló esetekre létrehozott Kártalanítási Számlát. Ennél lényegesen szerencsésebb helyzet, ha a kötelező biztosítás mellett rendelkezünk CASCO biztosítással is, ekkor ugyanis a kárigényt benyújthatjuk a CASCO terhére is, a biztosító pedig gondoskodik az összeg behajtásáról.