• 2020. szeptember 8.
Háztartási balesetek: mikor kell orvoshoz fordulni?
Kisebb-nagyobb balesetek minden háztartásban előfordulhatnak – hiába teszünk meg mindent, hogy elkerüljük ezeket, elég csupán egy óvatlan mozdulat, és bekövetkezik a baj. Cikkünkben eláruljuk, hogy mikor nem érdemes házilag kúrálni az otthonunkban szerzett sérüléseket.
Ezt tegyük égés esetén
Egy forró edény, egy elrepedt teáskancsó, vagy akár egy kevés kifröccsenő olaj is elég a bajhoz: az égési sérülések igen gyakoriak, azonban nem mindegy, hogy pontosan milyen égéssel van dolgunk. Egyértelmű, hogy a nagy kiterjedésű, mélyre hatoló égési sérülés azonnali orvosi ellátást igényel, kisebb sérülések esetén azonban előfordulhat, hogy nem tudjuk, mi a teendő. Elsőfokú égés esetén a bőrfelület száraz marad, feszülés, bőrpír és fájdalom jelentkezhet. Ha az égés másodfokú, a bőrfelületen hólyagok keletkeznek, és erős fájdalom jelentkezik. Ha a bőr mélyebb rétegeit is érinti a sérülés, már harmad- vagy negyedfokú égésről beszélünk, amely azonnali orvosi ellátást igényel. Ha a bőrön szürkés, feketés elszíneződést tapasztalunk, és nem érzünk fájdalmat, haladéktalanul hívjunk mentőt! Kisebb, komplikációmentes első- vagy másodfokú égéseket otthon is kezelhetünk, azonban felejtsük el a házi praktikákat, és soha ne kenjünk tejfölt, hintőport és különböző kozmetikumokat az égésre. A kellemesen hűvös csapvíz csillapítja a fájdalmat és csökkentheti az égés kiterjedését, így a sérülést követően helyezzük az érintett területet folyó víz alá, és tartsuk ott kb. 10 percig. A jég a szövet elhalását eredményezheti, ezért soha ne jegeljünk égési sérülést! A hűtést követően gondoskodjunk a sérülés fertőtlenítéséről és a kötözésről, amely elősegíti a komplikációmentes gyógyulást. Amennyiben a seb elfertőződik, vagy a gyógyulás során bármilyen szövődményt észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz! A gyermekek és az idősek égési sérülései különleges ellátást igényelnek, így ebben az esetben is bízzuk orvosra az ellátást.
Vágott és szúrt sérülések
Aki süt-főz, kertészkedik vagy barkácsol, alighanem belefutott már egy szúrt vagy vágott sérülésbe. A felületi vágások (például amikor kés használata közben megvágjuk az ujjunkat) többsége egyszerűen és szövődménymentesen kezelhető otthon, ha gondosan fertőtlenítjük a területet, és ügyelünk a sebkötözésre. Ha a vágás helye vérzik, először nyomjunk a sérülésre egy tiszta zsebkendőt vagy gézlapot, és tartsuk ott legalább 5-10 percig – ha a vágás nagyobb kiterjedésű, vagy a vérzés ennyi idő alatt nem csillapodik, azonnal forduljunk orvoshoz vagy hívjunk mentőt! Ha a vérzés elállt, fertőtlenítsük a sebet, majd a sérülés méretétől függően használjunk sebtapaszt vagy kötszert. A szúrt sérülések banálisnak tűnnek, azonban a legkevésbé sem ártalmatlanok: ezeknek a sebeknek a veszélye az, hogy a sérülés mélyebbre hatol, így észrevétlenül sérülhetnek az idegek, vagy kórokozók juthatnak a véráramba – a seb gyors záródása miatt azonban ebből mi semmit nem érzékelünk. A szúrt sérülések ellátása emiatt minden esetben orvos feladata, így akármennyire jelentéktelennek érezzük a bajt, forduljunk orvoshoz! Ha a szúrást követően az érintett terület vörös, fájdalmas, bedagad vagy lüktet, ne várjunk tovább: ha sokáig húzzuk az orvosi ellátást, fájdalmas és hosszadalmas utókezelésre számíthatunk.
Rándulás vagy ficam
Szintén gyakori balesetek a végtagok különböző ízületi sérülései: rándulás esetén a csontvégek nem távolodnak el egymástól, ficam esetén azonban ez bekövetkezik. Akármelyikről is legyen szó, fontos, hogy készüljön röntgenfelvétel, hogy fény derüljön a sérülés pontos mértékére. Ha egy rossz lépés után erős fájdalmat, véraláfutást, duzzanatot vagy mozgási korlátozottságot tapasztalunk, irány az orvos! Bár azt gondolhatjuk, hogy egy kis pihentetéssel és jegeléssel megszabadulhatunk a panaszoktól, laikusként nem tudjuk megállapítani, hogy vajon mennyire sérült az ízület, ezért vállat, térdet, bokát, csuklót, vagy akár könyököt érintő sérülések esetén már csak a saját megnyugtatásunk miatt is forduljunk orvoshoz!