Arrow up icon
Bejelentkezés Arrow sidebar
Gyorslinkek Arrow sidebar

Baleseti adó - tájékoztató

Az adókötelezettség azokat érinti, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését kell kötniük, és a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik. Tájékoztatóban mindent megtalál, amit a baleseti adóról tudni kell és érdemes.

Anchor Mi a baleseti adó? Anchor Kinek kell baleseti adót fizetnie? Anchor Hogyan kell fizetni a baleseti adót? Anchor Mekkora a baleseti adó mértéke? Anchor Mi az ügyfél teendője az adó megfizetésével kapcsolatban? Anchor Változhat-e a baleseti adó mértéke? Anchor Mi történik, ha a KGFB díjfizetés elmarad? Anchor Mi történik, ha az adófizetési kötelezettség csak részben teljesül? Anchor Mi történik, ha az ügyfél az adót nem fizeti meg? Anchor Milyen következménye lehet a baleseti adó nem teljesítésének? Anchor További információk

Mi a baleseti adó?

A baleseti adó szabályai a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) II. fejezetében találhatóak. Az adókötelezettség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással terhelt időszakhoz kapcsolódik. A baleseti adó egy olyan adónem, aminek bevezetésére az egészségügyi források bővítése érdekében került sor.

Kinek kell baleseti adót fizetnie?

Az adókötelezettség azokat érinti, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kell kötniük, azaz az adót a szerződést kötő személy vagy szervezet fizeti meg. A baleseti adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik, és utolsó napján szűnik meg.

Ha a biztosítási díj nemfizetése miatt a gépjárművet a forgalomból kivonják, akkor az adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján megszűnik, azonban az addig felhalmozott adótartozást ettől függetlenül rendezni kell (lásd alább).

Hogyan kell fizetni a baleseti adót?

Az adót a biztosítók állapítják meg és szedik be az ügyfelektől, illetve utalják tovább az állam részére, így azt a biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni. Az adó kiszabása a biztosítási díjfizetés rendszerességéhez igazodik, vagyis, ha a KGFB díjat negyedéves rendszerességgel fizetjük, az éves baleseti adó arányos részét is negyedévente fogja beszedni a biztosító.

Mekkora a baleseti adó mértéke?

Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj. Az adó mértéke főszabály szerint az éves KGFB díj 30 %-a. Van azonban egy felső korlát, mely szerint az éves adó legfeljebb 83 forint/nap/gépjármű lehet, amit a biztosítónak a kockázatviselésével érintett időtartam minden napjára fel kell számítania.

Így jelenleg a baleseti adó egy gépjármű esetében maximum 83 x 366 = 30 378 Ft lehet, amennyiben a KGFB szerződés a biztosítási időszakban folyamatosan fennáll.

A 83 forintos napi felső korlát ugyanakkor nem érvényes azon időszakra vonatkozóan, amelyre az üzembentartó – biztosítás hiánya miatt – fedezetlenségi díjat köteles fizetni.

Határozott tartamú biztosítási szerződések esetében az adó alapja a határozott időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj.

Mi az ügyfél teendője az adó megfizetésével kapcsolatban?

Amennyiben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra szerződő ügyfél megfizette a biztosító által megállapított baleseti adót és biztosítási díjat, nincs további tennivalója, az adó központi befizetését és bevallását a biztosító intézi.

Változhat-e a baleseti adó mértéke?

Az adó mértékét – igazodva a kgfb díjhoz – a biztosító alapesetben éves rendszerességgel állapítja meg. Amennyiben az eredetileg helytelen bonus-malus besorolással megállapított KGFB biztosítási díj – a tényleges adatoknak megfelelő korrigálás miatt – változik, a baleseti adó összege is ennek megfelelően arányosan nő vagy csökken. A díj növekedése esetén ezért az ügyfélnek pótlólagos biztosítási díj és adó befizetési kötelezettsége keletkezik; csökkenése esetén pedig adó visszatérítés illeti meg, amelyet a biztosító a visszatérített díjjal együtt fizet meg a szerződő félnek. Ugyanígy vissza kell téríteni az adó arányos részét abban az esetben is, ha például az autó eladása miatt a befizetett biztosítási díj egy része visszajár.

Mi történik, ha a KGFB díjfizetés elmarad?

A vonatkozó törvénynek megfelelően, ha az üzemben tartó díjnemfizetése miatt a szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik, a fedezetlen időszakra az üzemben tartó utólag fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A baleseti adót a fedezetlenség időtartamára is meg kell fizetni, de ilyenkor a „normál” biztosítási díjnál jóval magasabb fedezetlenségi díj után kell leróni az adót is.

Az adót a díj befizetésének elmaradása utáni – az esedékesség napjától számított 60 napig tartó – a szerződés megszűnése előtti türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak. Fontos, hogy ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz; annak ellenére, hogy egyébként a türelmi időre az üzemben tartó az elmaradt biztosítási díj megfizetésével tartozik a biztosítónak!

Mi történik, ha az adófizetési kötelezettség csak részben teljesül?

A díj és az adó megfizetésére főszabály szerint egyidőben kerül sor. Ha az ügyfél a biztosítási díj és az adó együttes összegénél az esedékes befizetéskor kevesebbet fizetett, akkor ezt a biztosítónak elsődlegesen az adókötelezettség megfizetésére kell fordítania, így a biztosítási díj fizetésében hátralék keletkezik. Ha az összeg még a baleseti adófizetési kötelezettséget sem fedezi teljesen, akkor mindkettőben hátraléka lesz.

Ezekben az esetekben a biztosító felszólítást küld ügyfelének, amelyben kéri a hiányzó biztosítási díj, valamint a baleseti adó megfizetését. A teljes „pótlólagos” összeg befizetése fontos, mert csak ebben az esetben kerül az adó, illetve biztosítási díj hátraléka rendezésre, így nem kell számolni a felelősségbiztosítás esetleges megszűnésével.

Mi történik, ha az ügyfél az adót nem fizeti meg?

Amennyiben a biztosító felszólítása ellenére az ügyfél az adót nem fizeti meg határidőben, akkor a KGFB szerződése a nem teljesített baleseti adó miatt díjhiányossá válik, és akár meg is szűnhet.

Például:

A kötelező felelősségbiztosítás negyedéves díja 5000 Ft.

Ehhez hozzáadódik a negyedéves adófizetési kötelezettség – a díj 30%-a , azaz – 1500 Ft.

Az üzemben tartó befizetésként mindössze az 5000 Ft-ot teljesíti, akkor a biztosító ebből először az 1500 Ft-os adót vonja le és továbbítja az államnak, 3500 Ft-ot biztosítási díjként elszámol vagyis a negyedéves biztosítási díjnál ez esetben 1500 Ft díjhiány keletkezik.

Milyen következménye lehet a baleseti adó nem teljesítésének?

Az adófizetési kötelezettségét az üzemben tartónak mindenképpen teljesítenie kell, még akkor is, ha díjnemfizetés miatt a szerződése időközben megszűnik. Amennyiben ugyanis a biztosító a baleseti adót még a fedezetlenségi időtartamra vagy a türelmi időre sem tudja beszedni, akkor a biztosítási díjjal nem fedezett időtartamra az adót a törvény szerint az ügyfélnek – mint az adó fizetésére kötelezettnek – önbevallással kell az adóhatóság felé teljesítenie. Akkor is önbevallással kell az adót leróni, ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, vagy eladják (a forgalomból kivonást illetve az üzemben tartó személyében bekövetkezett változást követő hónap 15. napjáig).

Tekintettel arra, hogy a KGFB szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése ellenére is fennmarad az adófizetési kötelezettség, a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld volt ügyfelének arról, hogy mennyi adóhátralék terheli. A biztosító a hátralékos adót a napi fedezetlenségi díjtétel alapul vételével állapítja meg, a biztosítási év díjjal nem fedezett teljes időtartamára. Az ügyfélnek ezt az összeget kell bevallania és megfizetnie.

További információk

Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. Önbevallás esetén az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell az adót bevallani, illetve – a visszatérítés feltételeinek fennállása esetén – visszaigényelni.