Gasztrotúra indul: népszerű desszertek a világ körül

Könnyű piskóták, csokoládés rétegek, mézes és lekváros töltelékek – mindegy, hogy ezek közül melyik határozza meg egy sütemény ízvilágát, a világ minden táján találunk olyan különlegességeket, amelyeket érdemes megkóstolni utazás közben. Ha az alábbi országokban járunk, egy kimerítő városnézés után feltétlenül üljünk be egy helyi cukrászdába, és kóstoljuk meg a specialitásokat. Cikkünkben 6 népszerű süteményt mutatunk be a világ különböző pontjairól – édesszájúak előnyben, induljon a sütitúra!

New York sajttorta, USA

A méltán népszerű sajttorta története régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk: már az első olimpia idején is ezt szolgálták fel a görög sportolóknak, mivel a sütemény akkori formájában is gazdag energiaforrásnak számított. A sütemény első, írásban is fennmaradt receptjét Angliában találták a 14. században, a maihoz hasonló formáját pedig New Yorkban nyerte el a 18. század környékén. Ott jöttek rá arra, hogy a krémsajtot egy kis tejföllel vegyítve még lágyabb lesz a végeredmény, így nem is csoda, hogy végül szerte a világon ekkora népszerűségre tett szert az édesség. A New York sajttortában az a legjobb, hogy akár otthon is elkészíthetjük, hiszen sütni sem kell, és a hozzávalók is könnyedén beszerezhetők.

A származási helyükön kóstolná meg a népszerű süteményeket? Indulás előtt kössön utasbiztosítást a Netrisk.hu-n, és tudja biztonságban magát utazás közben!

Sacher-torta, Ausztria

Az osztrákok talán leghíresebb süteménye ez a réteges, csokoládés piskóta, amit baracklekvárral és mázzal vonnak be. A csokis csodát 1832-ben – mindössze 16 évesen – alkotta meg Franz Sacher cukrászmester Metternich herceg számára. Az évek során rengetegen próbálták utánozni az eredeti receptet, ami a mai napig a Sacher család birtokában van. Sacherék a védjegyükké vált sütemény receptjének megóvása érdekében még egy elhúzódó perbe is belementek a híres bécsi Demel cukrászdával, ahol szintén „Original Sacher-Torte” néven készítették a süteményt. Végül a Sacher család a per eredményeként elérte, hogy a Demel cukrászdában „Demel’s Sachertorte” néven készítsék az édességet. Az eredeti recept szerint tejszínhabbal tálalják a süteményt, hogy ne legyen túl száraz a végeredmény – ha Ausztriában járunk mindenképpen kóstoljuk meg ezt a csokibombát.

Kasutera, Japán

Ha az egyszerű desszerteket kedveljük – akárcsak a japánok –, akkor a kasutera nekünk való. Ez egy könnyű piskótaféle, ami castella néven is ismert, és amit a portugál kereskedők vittek magukkal Nagaszakiba a kenyérrel, a dohánnyal és a sütőtökkel együtt a 16. században. A kasutera eredetileg tojásból, lisztből, cukorból és keményítőtartalmú szirupból készül, de ma már többféle variációban is el szokták készíteni, például csokoládés, mézes vagy matcha teás ízesítéssel. A sütemény végül olyannyira a japán kultúra részévé vált, hogy cukrászatok specializálódtak az elkészítésére, és máig Nagaszaki egyik kuriózumának számít az édesség – ha itt járunk, feltétlenül üljünk be egy sütizőbe, és kérjünk egy szelet kasuterát.

Medovik, Oroszország

Ezt a látványos, rétegekből álló süteményt az oroszok ünnepek alkalmával készítik, és a 19. századból származik, I. Sándor palotájából. Az uralkodó felesége, Erzsébet nem volt hajlandó olyan ételeket fogyasztani, amelyekbe méz került, erről azonban nem tudott az a fiatal cukrász, aki egy óvatlan pillanatban egy újfajta mézes süteményt szolgált fel. Erzsébet azonban nem tudott az édes hozzávalóról, így megkóstolta a süteményt, ami azonnal elnyerte a tetszését. A medovik 10 darab mézes lapból áll, amiket karamellás, mézes, tejszínkrémes rétegek tesznek bársonyos desszertté. Napjainkban általában kétféleképpen készítik el a süteményt, az egyik esetben sűrített tej, a másikban tejföl kerül a krémbe – az édesszájúaknak biztosan ízleni fog ez a desszert.

Bûche de Noël, Franciaország

A bûche de Noël, vagy ahogy mi ismerjük, a fatörzs az egyik leghíresebb francia édesség, ami általában karácsonykor kerül az asztalra. A süteményhez egy Európa szinte minden szegletében ismert hagyomány is kapcsolódik: a téli napforduló idején mindig meggyújtottak egy fahasábot, ami akár napokig is meleget adott. A fatörzs elégetésével a sötétség időszakának akartak véget vetni – ezzel a Napnak áldoztak, hogy visszatérjen a Földre, illetve így megváltak azévi bűneiktől is. Más helyeken a családi összetartozást jelképezte a közös égetés, és a fából megmaradt hamvakat is megtartották, mivel arról úgy hitték, hogy szerencsét hoz. A fatörzs első írásos említése a 17. századra tehető, az édesség egy angol receptkönyvben tűnt fel először, majd francia cukrászok közbenjárásával lett népszerű szinte az egész kontinensen.

Viktória-torta, Anglia

A Viktória-torta egy angol, réteges piskóta gyümölcslekvárral és tejszínhabbal töltve. A finomságot Viktória királynő szakácsai találták ki a 19. században, ekkor a szendvicsekkel és pogácsákkal együtt az uralkodó teapartijainak népszerű sztárja lett a sütemény. A Viktória-tortába általában eper- vagy málnalekvár kerül, bár ennél a süteménynél is jellemző ma már a kísérletezgetés: vannak, akik barack- vagy szilvalekvárt használnak. A tejszínhabos réteg használata pedig a 20. században terjedt el, azonban vannak, akik szerint kizárólag lekvár kerülhet a süteménybe. Ha egy légiesen könnyű süteményre vágyunk, a Viktória-torta nekünk való.