Mit kell tudni a bonus-malus fokozatokról?

A bonus-malus fokozatokkal több cikkben is foglalkoztunk már: megnéztük, hogyan tarthatjuk meg a besorolásunkat, sorra vettük, mikor lehet szükség kártörténeti igazolásra, és összefoglaltuk, hogy mi történik, ha balesetet okozunk. Ezúttal ténylegesen a bónusz fokozatokat vesszük górcső alá: nézzük, pontosan hány fokozat létezik, és hogyan kerülhetünk át egy másik kategóriába!

Mik azok a bonus-malus fokozatok?

Az úgynevezett bonus-malus (avagy bónusz-málusz) rendszer díjkedvezménnyel jutalmazza azokat az autóvezetőket, akik az előző biztosítási időszakban nem okoztak kárt (ez a bonus), károkozás esetén pedig megvonja a kedvezményt, illetve pótdíjat állapít meg (ez a malus). Az okozott károk mennyisége alapján a biztosító különböző kategóriákba sorol minket, amelyek közvetlenül befolyásolják a kötelező biztosítás díját – ezek a kötelező biztosítás bónusz fokozatai.

Évente egyszer változik a besorolásunk

A biztosítók évente egyszer, a biztosítási időszak végén – tehát az évfordulóval – vizsgálják felül az okozott károkat, így ekkor fog változni a besorolásunk is. Amennyiben az előző időszakban nem okoztunk kárt, egy kategóriával kerülünk feljebb, károkozás esetén azonban rögtön két kategóriával kerülünk lejjebb. Tartós kármentes vezetés esetén összesen 10 bonus fokozatot emelkedhet a besorolásunk, a kiinduló, A00 kategóriából egészen B10-ig léphetünk. Malus kategóriákból ezzel szemben csak 4 van, így a legrosszabb esetben is csak M04 kategóriába kerülhetünk – négy károkozás esetén azonban a bonus fokozattól függetlenül ide sorolnak minket.

Saját zsebből rendezhetjük a kárt

A bonus-malus besorolás számos más tényező mellett befolyásolja a kötelező biztosítás díját: a bonus fokozatok emelkedésével egyre olcsóbb, míg károkozás esetén egyre drágább lesz a biztosításunk. Szerencsére létezik egy hivatalos kiskapu, amellyel megúszhatjuk, hogy romoljon a besorolásunk. Amennyiben károkozás esetén saját zsebből rendezzük a kártérítés összegét, a bonus-malus besorolásunk változatlan marad – az úgynevezett károkozói pótdíjat azonban sajnos ebben az esetben is fizetnünk kell. Természetesen mielőtt így döntenénk, érdemes kiszámolni, hogy melyik megoldással járnánk jobban: a biztosítókra nézve ugyan kötelező a bonus-malus rendszer díjmódosításainak alkalmazása, az egyes biztosítók gyakorlata eltérhet, így elképzelhető, hogy egy egyszerű, évfordulóra történő újrakötéssel behozhatjuk a károkozással veszített díjkülönbséget. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az évforduló előtt csak pár percet kell szánnunk egy online kalkulációra, viszont már ebből kiderülhet, hogy a jelenlegi biztosításunknál már sokkal kedvezőbb ajánlat is létezik a piacon. A Netrisk.hu-n a piac valamennyi kötelező biztosítás ajánlatát összehasonlíthatjuk, biztosítóváltás esetén pedig az adminisztrációban is segítséget kaphatunk.

Romlik-e a besorolásunk, ha nem mi ültünk a volán mögött?

Mivel a bonus fokozat személyhez, és nem gépjárműhöz köthető, felmerülhet a kérdés, hogy kinek kell viselnie a következményeket, ha károkozáskor az autónkat valaki más vezette. A gépjárműért mindig az üzembentartó felel, így ha a mi tulajdonunkban van a jármű, de az üzembentartói jogokat másra ruháztuk, természetesen nem a mi bonus fokozatunk látja majd kárát a balesetnek. Abban az esetben viszont, ha a tulajdonosi és az üzembentartói jogokat is mi gyakoroljuk, sajnos nem számít, hogy ki vezette az autót, mindenképpen mi felelünk a károkért, kivéve, ha a károkozó rendezi helyettünk a kárt. Erre a jog is lehetőséget biztosít: ha a kormány átengedése előtt kölcsönadási szerződést kötöttünk, és a kölcsönbe vevő kárt okoz, a szerződés értelmében neki kell rendeznie a kártérítés összegét, ebben az esetben pedig értelemszerűen nem fog romlani a bonus besorolásunk sem.

Nézzünk egy példát!

Egy képzelt példa alapján foglaljuk össze, pontosan hogyan változhat a besorolásunk! Egy üzembentartó 5 évig vezetett kármentesen, ezért A00-ról azóta B05-re növekedett a bonus besorolása. Ezt követően kárt okozott, és úgy döntött, hogy a kár összegét nem téríti meg saját zsebből, így a besorolása B03-ra csökkent. Közben vásárolt egy másik gépjárművet, amelynek szintén ő lett az üzembentartója – mivel párhuzamos üzemeltetés esetén nem vihető át a besorolás, az új járművel ismét a kiinduló A00-as kategóriába került. Az illető ezután 3 évig nem okozott kárt, így az egyik szerződésének B06, míg a másiknak B03 lett a besorolása. Bár a bonus-malus rendszer bonyolultnak tűnik, ha biztonságosan és felelősségteljesen vezetünk, nincs miért aggódnunk – ha pedig be is csúszik egy károkozás, különböző praktikákkal enyhíthetjük a pótdíjazással járó anyagi terheket.